Levéltári Szemle, 47. (1997)
Levéltári Szemle, 47. (1997) 1. szám - DOKUMENTUM - Varga László: Andropov jelenti: a Szovjetunió budapesti nagykövetének tárgyalásai vezető magyar politikusokkal 1956. április 18. és szeptember 3. között / 9–31. o.
újságíróknak és más pártmunkásoknak a rehabilitálása ellen, akik annak idején pártbüntetést kaptak, mert felléptek a pártvezetés ellen. Ugyanakkor a PBtagok másik része úgy gondolja, hogy ezeket az újságírókat rehabilitálni kell, mert a PB olyan döntései ellen léptek fel, amelyek végső soron hibásaknak bizonyultak. Kádár elvtárs szerint jelenleg a PB-ben lényegében két csoport van. Az egyik „különösen érzékeny" a jobboldali elhajlásra és nem veszi észre a baloldali, szektás jelenségeket a pártban. A másik csoport különösen érzékeny a szektássággal szemben, és lehet, hogy nem fordít kellő figyelmet a jobboldali hangulatokra. „Én magam, mondta Kádár elvtárs, sokkal érzékenyebb vagyok a szocialista törvényesség megsértése terén elkövetett dolgokra, mint néhány író ilyen vagy olyan helytelen nézetére." Természetesen ez a helyzet a PB munkájában bizonyos nehézségeket okoz, másrészről azonban van rá garancia, hogy a PB semmit se hagyjon figyelmen kívül. Ezen túl, idővel az elvtársak két csoportja közti nézetkülönbség elmosódik. Kádár elvtárs igen pozitívan nyilatkozott a Politikai Bizottságban jelenleg uralkodó helyzetről. Szerinte minden elvtárs szabadon és nyíltan szólalhat fel, nem kell attól félnie, hogy ha valamilyen helytelen vagy hibás dolgot mond, azt később felhasználják ellene. Rákosi elvtársról szólva Kádár elvtárs kijelentette, hogy nem lett volna szabad ilyen helyzetet teremteni. Rákosi személyi kultuszát lényegében már a KV 1953. júliusi ülése 36 is elítélte, és az utóbbi időben ez a kultusz csaknem teljesen megszűnt, jóllehet megmaradt „Rákosi mindenhatósága", az, hogy minden ügyet ő irányít, s így szó sem volt kollektív vezetésről. Kádár elvtárs elmondta ugyanakkor, hogy a magyar kommunisták nagyon hálásak az SZKP KB-nek azért, hogy e nehéz helyzetben segített nekik a helyes döntést meghozni az MDP vezetésének megerősítésében. Kádár elvtársnak azokról a PB-tagokról mondott kijelentései kapcsán, akik nem fordítanak kellő figyelmet a „szektás kirohanásokra", a követségnek az a véleménye, hogy oda kel figyelni az alábbi tényre. A Kádár elvtárssal folytatott megbeszélést megelőző napon Kovács István elvtárs, a Politikai Bizottság tagja keresett meg. Utóbbi közölte velem, hogy a PB utolsó ülésén Kádár élesen kritizálta őt és Szálai elvtársat azért, mert ők felléptek néhány újságírónak a Szabad Nép szerkesztőségébe való visszahelyezése ellen, akiket a párt vezetése elleni fellépésük miatt bocsátották el. Kovács szerint Kádár elvtárs azért hibáztatta őt, mert ő, Kovács, 1956 márciusa és júliusa között „feltétel nélkül támogatta Rákosit". Miután ezt közölte velem, Kovács elvtárs arra kért, hogy ha beszélek Kádárral, biztosítsam róla, hogy ő, Kovács sohasem támogatta Rákosit fenntartás nélkül, ellenkezőleg, mindig „határozott és elvi" harcot folytatott Rákosi elvtárs helytelen vezetési módszerei ellen. Andropov a Szovjetunió magyarországi nagykövete Készült 5 példányban 1. - Sepilov elvtársnak 2. - Patolicsev elvtársnak 37 3. - Zamcsevszkij elvtársnak 38 4. - Tájékoztató Irodának 5. - irattárba Jelzet: ABF1P® 0.0 77, on. 37, n. 187, JI. 6, n. 181-183. A dokumentumokat fordította: Pataki Veronika -Póth Piroska Közreadja: Varga László 29
