Levéltári Szemle, 47. (1997)

Levéltári Szemle, 47. (1997) 3. szám - DOKUMENTUM - Kovács András: Dokumentumok Győr és Moson vármegye levéltárainak történetéből 1917–1926 között / 26–34. o.

Dokumentumok Győr és Mosón vármegye levéltárainak történetéből 1917-1926 között „Valamely levéltár tudományos munkájának fontos mutatói a levéltár történel­mi kiadványai, de nem egyedüli mutatói, s nem fontosabb mutatói, mint a levél­tár anyagának rendezettsége, selejtezettsége, segédletekkel ellátottsága, kiállítá­sának színvonala, a kutatóinak nyújtott tájékoztatás minősége stb." - írja Ember Győző A levéltártörténet módszertanához című munkájában. 1 Arról azonban, hogy mit tettek elődeink a levéltár rendjének kialakításáért, csak rit­kán árulnak el valamit az iratok. A hajdani Győr és Mosón vármegyék levéltá­rait illetően az alispáni iratok ellenőrzése során leltünk olyan dokumentumok­ra, melyek a levéltárak I. világháború alatti, majd az azt követő évekbeni álla­potáról tudósítanak. A kép, amely belőlük kibontakozik, ha nem is szívderítő, de hiteles. A Győr vármegyei levéltár történetét egykori igazgatója, Lengyel Alfréd dol­gozta fel. 2 Tanulmányából tudjuk, hogy a szabadságharc utáni önkényuralom teljesen felszámolta a korábbi megyei önkormányzati hatásköröket, politikai céljait „sértette" a korábbi korok iratainak tartalma, ezért 1849-ben megszün­tették a levéltárnoki állást és a levéltárakat a cs. kir. bíróságok hatáskörébe utalták. Ez minden lajstromozási, rendezési munkát lehetetlenné tett, a levéltár nem volt más, mint egyszerű iratraktár. Győrött, ahol a ferencesek II. József által feloszlatott egykori kolostora szolgált az 1820-as évektől megyeház céljára, a levéltári iratokat az első emeleten az egykori refektóriumból átalakított terem­ben helyezték el. Amikor az Októberi Diploma visszaállította a vármegyei önkormányzato­kat, a levéltár kérdése is megoldódni látszott. Ekkor (1861. január 7-én) nevezte ki a közgyűlés Ráth Károly tiszteletbeli aljegyzőt levéltárnokká. 3 Ót, aki a Ma­gyar Tudományos Akadémia levelező és a Magyar Történelmi Társulat választ­mányi tagja volt, már diákkorában nagyon érdekelték a helytörténeti kutatá­sok. Több írása jelent meg a győri Hazánk c. lap és a budapesti Új Magyar Mú­zeum hasábjain. Nagy lelkesedéssel fogott hozzá a levéltár rendbetételéhez, lajst­romozásához, mutatózásához, de a rövid alkotmányos időszak végén többen, köztük Ráth Károly is, lemondtak állásukról. 4 Helyére Balogh Kornél főispán Zetykó Józsefet 5 nevezte ki, aki olyan rövid ideig volt beosztásában, hogy hozzá sem tudott látni a munkálatokhoz. Mivel 1863-ban a számvevőséghez osztot­ták be, a levéltár élére Huber József lajstromozó került. 6 Ekkor szállítottak be az archívumba a bíróságról és a járásokból nagy mennyiségű rendezetlen iratanya­got, ami csak tetézte a zűrzavart. Az 1861-ben hivatalba került tisztikar lekö­szönése után 1867-ben ismét Ráth Károly lett a levéltárnok. Ekkor végre hozzá­láthatott a 16-17. századi levéltári anyag rendezéséhez. Legfontosabb feladatá­nak azt tartotta, hogy az iratanyag megfelelő és végleges tárolási körülmények 26

Next

/
Oldalképek
Tartalom