Levéltári Szemle, 47. (1997)

Levéltári Szemle, 47. (1997) 3. szám - DOKUMENTUM - Kovács András: Dokumentumok Győr és Moson vármegye levéltárainak történetéből 1917–1926 között / 26–34. o.

közé kerüljön. 1868. április 12-én bekövetkezett halála miatt azonban a rendezést már nem tudta befejezni. Ezután ismét Huber Józsefet nevezték ki a levéltáros tisztségébe.

7 Ekkor mintegy 50 000 db(!) irat rendezetlenül hevert az állványokon. Huber megkezdte a rendezést, de ehhez semmi segítséget sem kapott, így nagyon lassan haladt munkájával. Betegsége miatt hosszabb időn át nem tudta feladatát ellátni, ezért Fieba József vette át a hivatalát. Segítségre a vármegye részéről ő sem igen számíthatott, teljesen magára volt utalva. Fieba József halála után sorozatos személycserék következtek, amelyek nem váltak előnyére az amúgy is hatalmas rendezetlen irattömeget őrző levéltárnak. 1893-ban Zoltán Vilmos, a Győri Közlöny munkatársa következett a vármegyei levéltárnokok sorában, aki szintén rövid ideig munkálkodott, de nevéhez fűződik a levéltárban elfekvő könyvek leltárba vétele. A levéltár rendezése ekkor már annyira halaszthatatlan volt, hogy a főispán Sefcsik Ferencet bízta meg a levéltárosi teendőkkel, miután ő Győr város levéltárának rendezésében már igen nagy tapasztalatokat szerzett. Fontos megemlíteni, hogy Ráth Károly munkássága óta most először mutatkozott remény arra, hogy Győr vármegye levéltárában sikerül rendet teremteni. Sefcsik külön tervezetet készített arra, milyen módon kívánja végezni a rendezést. Elgondolásait az alispán beterjesztette a közgyűlés elé, amely azt elfogadta. Ennek alapján megkezdte a rendezést és a lajstromkészítést. Mikor a munkálatok már a végéhez közeledtek, a főispán dr. Rugonfalvi Kiss István budapesti jogászt helyezte a levéltárba. (Rugonfalvi Kiss 1881. január 14-én született az Erdélyben lévő Csík vármegyei Gyimesfelsőlokon. Jogi diplomáját 1904-ben a budapesti egyetemen szerezte meg. Hamar ismertté vált történetkutatói munkásságával.)

8 Állását azonban csak akkor foglalta el, amikor a lajstromozás befejeződött, így az új levéltárnok már ennek alapján (1907. november 4-én) vehette át az iratanyagot. 0 a selejtezést tekintette fő feladatának. Tudományos munkálatai azonban annyira lekötötték az idejét, hogy csak a hivatali teendők ellátására volt képes. Ennek ellenére szívén viselte az iratok sorsát, állandóan azon fáradozott, hogy a levéltár terjeszkedhessen, mert a helyhiány még mindig kísértett. Ötéves működése után lemondott állásáról, mert kinevezték a debreceni ev. ref jogakadémia tanárává. Helyére 1912-ben testvére, Kiss Ferenc került, aki korábban községi tisztviselőként dolgozott. A szakmai munkák ekkor is csak igen lassan folytak, ráadásul az I. világháború még inkább megakasztotta e folyamatot. Kisst katonai szolgálatra hívták be, s a frontról két év után tért haza. Miközben számos egyéb közigazgatási hivatali feladattal terhelték meg, minden igyekezetével próbálta főnökei figyelmét a levéltár állapotára felhívni. Láthatóan nem sok sikerrel. Mosón vármegye levéltáráról tudjuk, hogy 1842-ben Molnár István rendezte a megyei közgyűlés és törvényszék iratait. 1861-től Ékei Antal folytatta a munkálatokat, aki 1893-ban már az új vármegyeházán levéltárnokoskodott.

9 Az I. világháború alatt Mosón vármegye levéltára kezelő nélkül maradt. 1919-ben ideiglenesen megszűnt a levéltárnoki állás is. Attól kezdve, hogy 1923-ban a megyét Győr vármegyéhez csatolták, az iratanyag már nem bővült tovább. Tekintettel azonban arra, hogy az egyesített vármegye hatóságai nem tudták a megszűnt megye levéltári anyagát Győrbe szállítani, Magyaróvárott is meghagyták a levéltárnoki állást, melyet 1921-től az Erdélyből menekült Vajda György töltött be. Az alább közölt dokumentumok a háború utolsó éveiben, illetve a húszas években kialakult helyzetet mutatják. Jelzik nemcsak a két megyei levéltár állapotát, de utalnak a két vármegyei főlevéltárnok eltérő szakmai hozzáállására is. Az első dokumentum Kiss Ferenc 1917-ben készült jelentése az alispánhoz, 27