Levéltári Szemle, 46. (1996)

Levéltári Szemle, 46. (1996) 3. szám - HÍREK - Major Zoltán László: Hajdú-Bihar Megyei Levéltári Napok / 71–74. o.

is II, József és Szabolcs megye intézkedései veszélyeztették a kerület létét. A jobbágyfelszabadítás utáni időszak néhány lényeges eseményének bemutatása után Hajdú vármegye 1876. évi megszervezését taglaltaivagy Sándor jogtörténész a Hajdúkerület bíráskodásáról adott alapos, levéltári forrásokra támaszkodó áttekintést. Elemzésében helyet kapott a hajdúvárosok jogi helyzete, a különböző bűnügyek statisztikája, a korabeli börtönviszonyok, a bűnügyek felderítése, a felügyelet és a bírósági ügyintézés kérdése. Megállapította, hogy a hajdúvárosok bírósági ítéleteit a szakszerűségre való törekvés jellemezte. Foglalkozott az 1861-ben kialakult ideiglenes törvénykezési szabályokkal és az 1871-ig terjedő törvénykezési eljárással. A Jászkun Kerület önkormányzati igazgatásáról Bánkiné dr. Molnár Erzsébet kandidátus szakszerű összefoglalását hallhatták az érdeklődők. A rövid történeti visszatekintés konklúziójaként megállapította, hogy az igazgatási és jogszolgáltatási kiváltság kezdettől fogva létezett. Az 1745. évi redemptio megemlítése után a kerület sajátos jogállását mutatta be, majd az igazgatási felépítés szintjeit jelölte meg. Az 1848 utáni helyzetről szólva megjegyezte, hogy a hajdani önkormányzatok bizonyos vonásai tovább éltek, megemlékezett az 1870-71. évi igazgatási törvények vitájáról, majd mondandóját a kerület 1876. évi megszűnésével fejezte be. Május 17-én délelőtt hangzottak el a Levéltári Napok utolsó előadásai. Rókay Péter, az Újvidéki Egyetem tanára érdekes témát választott. „A túrmezei kerület" keletkezését a XIII. századig vezette vissza, amikor is a zágrábi vár egyes jobbágyait nemesekké tették. Ezek a zágrábi mező nemeseinek összességéhez, illetve azok ispánja alá tartoztak. A nagybirtokosok azonban veszélyeztették az említett kiváltságokat, ezért a századok folyamán (XV., XVI., XVIII.sz) a privilégiumokat újra és újra megerősíttették. Az előadó ismertette a XIX. századi rendeleteket, majd azzal zárta tájékoztatóját, hogy a kerületet 1874-ben Zágráb megyébe olvasztották. Bagi Gábor kandidátus a Jászkun Kerület társadalmáról beszélt a redemptio utáni időszakban. Először a kerület sajátos jogi státusát rajzolta meg, majd a redemptión alapuló jogrend mibenlétét ecsetelte. Kifejtette a Jászkun Kerület és a Hajdúkerület hasonlóságának lényegét, ezután pedig a XIX. század első felének igazgatástörténeti kérdéseit taglalta egészen 1848-ig. Mirko Mitrovics, az Újvidéki Egyetem tanársegédje a nagykikindai koronaterületről, mint a szerb nép privilégiumainak egyik formájáról (17741817) értekezett. A szerb határőrök szerepéről és Mária Terézia 1774. évi kiváltságleveléről is szót ejtett. Előadásában szerepelt a közigazgatás és bíráskodás kérdése, a kerületi magisztrátus irányító szerepe és az immunitás jelentősége. A szerbeknek is szembe kellett azonban nézniük kiváltságaik csorbulásával. E folyamat beszédes dokumentuma az 1817. évi szabadalomlevél, amely az előzőekhez képest jelentős jogcsökkenést eredményezett. A rendezvény utolsó előadását Vissi Zsuzsanna, a Magyar Országos Levéltár főlevéltárosa tartotta „A szabad kerületek levéltári forrásai" címmel. Legfontosabbnak tartotta a területileg illetékes kormányszervek iratainak kutatását. Méltatta a Hajdúböszörményi Fióklevéltár irategyüttesének komplexitását. A különböző megyei levéltárak után a községi és határon túli levéltárak, valamint az egyházi levéltárak szerepéről sem feledkezett meg. A Helytartótanácsi Levéltár, a Magyar Kamarai Levéltár és a Nádori Levéltár mellett még számos irategyüttest ajánlott a hallgatóság figyelmébe. Végül Dankó Imre ny. múzeumigazgató zárszavával fejeződött be a levéltári napok rendezvénysorozata. Major Zoltán László 74