Levéltári Szemle, 46. (1996)

Levéltári Szemle, 46. (1996) 3. szám - HÍREK - Hegedűs András: Egyháztörténeti konferencia és kiállítás Esztergomban / 75–77. o.

Egyháztörténeti konferencia és kiállítás Esztergomban Az Esztergom-Budapesti Érsekség és Komárom-Esztergom Megye Önkormányzata negyedik éve szervezte meg immár hagyományosnak mondható egyháztörténeti konferenciáját. Az 1996. június 29-ére - a Szentszék és Magyarország ezeréves kapcsolatát bemutató kiállítás megnyitásával azonos napra - összehívott tanácskozás ezúttal a millecentenárium jegyében fogant témát járt körül: a Szentszék és Magyarország ezer évét. A konferencia rövid köszöntőkkel vette kezdetét, Könözsy László polgármester és Paskai László bíboros, prímás, érsek üdvözölték a nagyrészt szakmabeli hallgatóságot. A polgármester köszöntőjében kiemelte: a bazilika egyik freskóján Szent István királyunk felajánlja a koronát Máriának. Jól tudjuk, nem hűbéri kapcsolat jött létre, hiszen a hűbéri viszony megszakadt volna, hazánk oly sokszor tért le a Szent István-i útról. Szűz Mária és Magyarország kapcsolata sokkal inkább a bensőséges anya-gyermek kapcsolat mintája. Paskai bíboros úr ugyanakkor első királyunk tevékenységének történelmi jelentőségét hangsúlyozta: Szent István tudatosan törekedett a kapcsolatok kialakítására. Vendégházakat hoztak létre Rómában, ezek pótolták a még hiányzó diplomáciai képviseletet. A tudományos igénnyel kidolgozott előadások sorát Érszegi Géza főtanácsos, a Magyar Országos Levéltár főlevéltárosa nyitotta, aki „És elhozták az apostoli áldás levelét" címmel a Hartvik-legendában említett, Szent Istvánnak szóló, feltételezhetően egykor létező pápai oklevélről értekezett. Referátumában számba vette a pápai bullák sajátosságait, melyek alapján megkísérelte körülírni, milyen is lehetett a pápai oklevél, amelyről említést tesz Hartvik püspök, és kimutatta, miért nyilvánvaló, hogy a II. Szilveszter pápa nevére szerkesztett XVII. századi bulla hamisítvány. Csóka Gáspár OSB, a Bencés Főapátsági Levéltár vezetője Pannonhalma XII-XIII. századi kiváltságait vetette össze a montecassinói kolostor által eredetileg birtokolt előjogokkal („Sub beati Petri et nostra protectione suscipimus"). Szovák Kornél, az MTA Ókortudományi Tanszéki kutatócsoportjának tudományos munkatársa a XII. századi magyar főpapi székek - gyakran szabálytalan és ellentmondásos - betöltéséről értekezett. Szakály Ferenc, a Magyar Történelmi Társulat ügyvezető alelnöke saját szavai szerint - „istenkísértő" módon vállalkozott a szokásos 20 percben arra, hogy összefoglalja a Szentszék szerepét a magyarországi török kérdésben. Előadásából kiviláglott, hogy a közel háromszáz év során a Szentszék gyakorlatilag minden eszközzel, mind katonai, mind politikai és pénzbeli támogatást nyújtva segítette hazánkat a törökellenes harcban. Adriányi Gábor, a Bonni Egyetem Egyháztörténeti Tanszékének profeszszora „Szelepchényi prímás valamint XI. Ince pápa és az 1682-es meg nem tartott nagyszombati nemzeti zsinat" címmel sorra vette mindazon forrásokat, amelyek a zsinat ténye mellett, illetve ellene szóltak. Végül arra a biztos következtetésre jutott, hogy - a hagyományban meggyökeresedett elképzeléssel szemben - 1682-ben Nagyszombatban nem tartottak nemzeti zsinatot, elsősorban a főpapság háborútól szétszóratott állapota miatt. Beké Margit, a Váci Püspöki és Káptalani Levéltár igazgatója a Szentszék és a váci püspökség XVIII. század eleji kapcsolatát elemezte. Az 75