Levéltári Szemle, 46. (1996)
Levéltári Szemle, 46. (1996) 2. szám - Horváth J. András: Az egyesített főváros építésrendészeti tevékenysége és ügyiratai az 1870-es években / 3–23. o.
száma, a kezelési költség illetékbélyege, a házipénztár pecsétje, kezelési szignója, a benyújtott mellékletek megjelölése. A folyamodók inkább csak másod- vagy harmadfolyamodás esetén fejtegetik hosszasabban indokaikat, legtöbbször csak röviden kérelmezik a Tanácstól — a cím, a tervbe vett létesítmény megnevezésével, s a mellékelt terv(ek)re való hivatkozással — az építési engedély kiadását. A beadványok rendszerint nem saját kezűek, azokat díjazás ellenében részint a Mérnöki Hivatalban, részint a III. ügyosztályon készítették. A folyamodónak beadványához telekkönyvi kivonatot, helyszínrajzokat és méretarányos homlokzati, alaprajzi, valamint keresztmetszeti terveket is mellékelnie kellett. 9 A beadványt — az esetleges előzményekkel felszerelve — az iktatóhivatal a tanácsi III. ügyosztályhoz juttatta, ahol az iktatmányról előadói ívet fektettek fel. Az előadói ív a kezelési feljegyzésekre, a tárgymegjelölésre és a döntés-előkészítés egyes fázisaira vonatkozóan tartalmazott előnyomott rovatokat, illetve fogalmazványokat. Műszaki véleményezés A fővárosi hatóság elsőként saját műszaki közegéhez, a Mérnöki Hivatalhoz, illetve annak Építési és építésrendőri szakosztályához továbbította az ügydarabot műszaki véleményezés céljából. 10 Az, ha a terveket megfelelőnek találta, a Középítési Bizottmány számára „javaslatba hozta"; ellenkező esetben, rendszerint maximum fél oldal terjedelemben konkrét módosító javaslatokat tett. A műszaki véleményt mindig hárman, a szakosztályvezető mérnök — ,,a főmérnök helyett" — valamint a véleményt fogalmazó és az azt ellenőrző mérnökök írták alá. A Mérnöki Hivatal a benyújtott tervek mellett helyszíni szemle során nyert tapasztalatai figyelembevételével alakította ki álláspontját a műszaki vélemény megfogalmazásakor. Ennek dátumát is tartalmazza az előadói ív. A Középítési Bizottmány Magánépítési (7-es) Albizottmánya még a Mérnöki Hivatal véleményénél is rövidebben, rendszerint egy-két ún. „kikötésre" korlátozta javaslatát a Tanács számára. Az előadói ív tartalmazta az albizottmányi tárgyalás iktatószámát és dátumát, melynek különösebb jelentősége azért nincs, mert e szervnek iratanyaga nem maradt fenn. Noha a Hetes Albizottmány elnöke egyszersmind a Középítési Bizottmány elnöki tisztét is betöltő egyik alpolgármester lett volna, ez a rendelkezés a gyakorlatban nem érvényesült. Az Albizottmány elnöki teendőit maga a tanácsnok, jegyzői tisztét pedig gyakran az ügyosztályi tollnok végezte. Az Albizottmáy ennélfogva tehát, mondhatni az Ügyosztály egyfajta előkészítő szerveként működött. Orvosrendőri vizsgálat Lényeges volt az is, hogy az épület műszaki állaga megfeleljen a minimális egészségügyi követelményeknek. Az erre vonatkozó orvosrendőri vizsgálatot a kerületi tisztiorvos végezte az egyik elöljárósági esküdt közreműködésével. A bejegyzés a megtartott vizsgálat dátumát, a kerületi orvosi iktatószámot és az orvosi véleményt tartalmazza. Ez utóbbi többnyire csupán egymondatos megjegyzés, mely olykor megjelölte a beköltözés vagy a használatbavétel dátumát is. 7
