Levéltári Szemle, 46. (1996)

Levéltári Szemle, 46. (1996) 1. szám - MÉRLEG - Érszegi Géza: Körmend története. Körmend, 1994 / 54–56. o.

Körmend története Szerkesztő: Szabó László Kiadó: Körmend Város Önkormányzata Körmend, 1994. 522 p. Háromnegyed évezrede adott privilégiumot a körmendi vendégeknek IV. Béla király, s az ünneplése okot adó kerek évfordulóra megszületett az a könyv is, amely nyomon kíséri a város történetét mióta az ember megtelepedett a vidékén, csaknem napjainkig. Persze a kötetnek magának is története van. Még a hetvenes években Vízi László körmendi könyvtárigazgató vetette fel a település története monografikus feldolgozásának tervét. Kitűnő szerzők sorát sikerült akkor e terv megvalósítása érdekében mozgósítania. A szerzők persze színvonalas munkára készültek, s így meglehetősen hosszúra nyúlt, míg ki-ki a saját kutatását végezte. Természetesen ki előbb, ki később ért kutatómunkája végére, s a — méltán mondható — kiemelkedő eredmények azt követő összefoglalása sem kevés munkát igényelt. Hogy a rendkívül fontos részletkutatások is elnyerjék méltó helyüket, 1979-ben külön „Körmendi emlékszám" jelent meg a Vasi Szemlében (33. évfolyam 3. szám). A tervbe vett monográfia szerzői különböző időben tettek pontot munkájuk végére, s hogy ne rejtsék véka alá eredményeiket, a Körmendi Füzetek című sorozatban rendre napvilágot láttak e dolgozatok. Igazságtalannak tűnik, de elkerülhetetlen, hogy némelyiküket, így Bandi Zsuzsannát, aki a város középkoráról írt, vagy Koppány Tibort, aki a Batthyányak páratlanul értékes kastélyáról értekezett, ne emeljük ki e gazdag termésből. Végül is az évforduló közeledtével felgyorsultak a monográfiával kapcsolatos előkészítő munkák, s egy — mint írják — 1988. évi városi határozat nyomán megszületett az ünnepi kiadvány. Szinte klasszikus példája lehetne a kötet, miként kell összeállnia egy helytörténetnek. Olvashatunk benne a város nevéről szóló tanulmányt Palkó István tollából, Károlyi Márta és Hajmási Erika régészként adta tudását a város történetéhez. Az előbbi az ásatások során előkerült őskori, az utóbbi a középkori emlékekről adott áttekintést. Nem volt könnyű dolga Dénes Józsefnek sem, aki abba a „szerencsés" helyzetbe került, hogy Körmend középkoráról egy igen kiváló, a Körmendi Füzetekben 1987-ben már napvilágot látott monográfia alapján foglalhatta össze, amit a középkori Körmendről tudni lehet. Maga az 1987-ben, Bandi Zsuzsannától megjelent kötet az alapos kutatás és municiózus forrásfelhasználás példája. Sajnos, a szerző betegsége miatt nem tudott részt venni a monográfia munkálataiban, s ezért 54