Levéltári Szemle, 46. (1996)
Levéltári Szemle, 46. (1996) 4. szám - MÉRLEG - Ress Imre: Die Archive in Ungarn. Budapest, Szeged, 1996 / 47–50. o.
Die Archive in Ungarn Veröffentlicht von: László Blazovich-Veronika Müller Budapest-Szeged, 1996.194 p. Több mint száz év telt el azóta, hogy Nagyszeben város tudós levéltárnoka, Zimmermann Ferenc az erdélyi szász honismereti egyesület folyóiratában, az Archív des Vereins für Siebenbürgische Landeskundéban, majd külön füzetben is, német nyelven jelentette meg a magyarországi levéltárakat ismertető' első kalauzt. Ez az egyszemélyes vállalkozás az első kísérlet volt az állami, törvényhatósági, egyházi és magánlevéltárakban őrzött feudális kori forrásanyag felmérésére, összegző áttekintésére. Úttörő kezdeményezése tudatában a szerző nem titkolta, hogy az összeállítást csupán előmunkálatnak tekinti egy olyan majdani általános levéltári útmutató elkészítéséhez, mint amilyen akkoriban H. Burkhardt immár második kiadásban megjelent kézikönyve volt a német levéltárakról. A magyar levéltárügy fejlettségének adott szintjén, a forrásanyag megfelelő rendezettségének és segédletekkel való ellátottságának hiányában még jó ideig nem lehetett az európai tudományos színvonalnak megfelelő levéltári útmutatót készíteni. „A magyarországi levéltárakról oly tájékoztatóval bírni, minőt Burkhardt adott a németországiakról, régi óhaj, de a megvalósítástól még most is messze vagyunk" - állapította meg a Turulban megjelent egykorú kritika. Arra azonban Zimmermann munkájának nyilvánvaló hiányosságait joggal soroló korabeli recenzens sem goldolt, hogy a jobbító szándék és a kutatói igény ellenére a magyar levéltári szervezet széttagoltsága miatt még sok évtizedet kell várni az újabb magyar levéltári útmutatóra. Hosszú előkészületek után ugyanis csak 1976-ban Balázs Péter szerkesztésében, előbb rövidített változatban angolul, 1983-ban pedig végre magyarul is napvilágot látott a levéltárainkat egységes szempontok szerint bemutató kalauz. Az elmúlt évek történelmi változásai, a levéltári szervezet részleges átalakulása, a kutatási feltételeket módosító új levéltári törvény rendelkezései tették aktuálissá a magyar levéltári kalauz újbóli idegen nyelvű megjelentetését. A kelet-közép-európai régió forrásadottságait, történelmi hagyományait és a német nyelvterület kutatóinak fokozott érdeklődését figyelembe véve a Magyar Levéltáros Egyesület a német kiadás mellett döntött. A magyar levéltári szervezet teljes spektrumát felölelő kötet kollektív munka eredménye. Az egyes levéltárakat bemutató fejezeteket többnyire az intézmények vezetői írták, míg az általános bevezetőt a szerkesztők készítették. Az elfogadott gyakorlatnak megfelelően nagyjából a levéltárfenntartók szerinti csoportosításban kerültek ismertetésre az egyes intézmények. A szerkesztők arra törekedtek, hogy hírt adjanak az összes újonnan alakult levéltári intézmény anyagáról, kutatási lehetőségeiről. Sikerült naprakész adatokat közölni az önállósuló városi levéltárak, illetve a működésüket újrakezdő szer47
