Levéltári Szemle, 46. (1996)

Levéltári Szemle, 46. (1996) 3. szám - Kujbusné Mecsei Éva: Nyíregyháza mezőváros közösségi gazdálkodásának szervezete, 1753–1837 / 3–17. o.

szolgáltatási jogkörrel bíró tanácsbeli, az itt élő nemesek fő- és vicehadnagya és nótáriusa, valamint a nemesi tanács tagjai.

7 A fő- és a törvénybíró a communitas elnökeként továbbra is meghatározója volt a város életének, az 1826-os statútum szerint „a város minden politicai és oeconomiai tárgyainak fő inspectora".

8 Szükség esetén összehívhatta a választott közönséget, felügyelt az elöljárókra, a hivatalnokokra, a regálé beneficiumokra, ill. arra is, hogy a közterhekből és közjövedelmekből mindenki egyformán részesedjen. Kötelességei közé tartozott a pénztárak felügyelete, a város számadásainak előterjesztése és a választott közönség által rábízott egyéb feladatok elvégzése. Minthogy a communitas tagjainak megbízatása életfogytig szólt, testületük a gazdálkodás folyamatosságát biztosította az évente újraválasztott tisztségviselők mellett. Munkájuk nem jelentett mindennapos elfoglaltságot. Részt vettek a - kezdetben ritkán, az 1820-as évektől azonban már rendszeres gyakorisággal tartott - üléseken, ahol a gazdálkodást érintő ügyekben határoztak, ill. a különböző feladattal megbízott küldöttségek tagjaként munkálkodtak. Fáradozásukért deputátum (általában őszi és tavaszi vetés alá való föld), a konkrét ügyek intézésekor pedig napidíj és más egyéb juttatás (fuvar, ellátás stb.) illette őket. A választott közönség belátása szerint, szabadon gazdálkodhatott a földesuraktól árendált vagy használatba kapott javakkal, jövedelmi forrásokkal. Ezek hatékonyabb irányítására és a növekvő számú, sokasodó feladatot ellátó tisztségviselők munkájának szervezésére, ellenőrzésére 1818-ban saját tagjaiból létrehozta a 30 fős gazdálkodó széket. Ennek az operatív szervnek elölülője is a főbíró, akadályoztatása esetén a törvénybíró lett. A gazdálkodó szék a közönség utasítása szerint és ellenőrzése alatt dolgozott. „A gazdálkodó szék a választott közönségből szakadt ki, s mintegy helyette és nevében működött, intézkedett főként gazdasági, pénzügyi kérdésekben."

9 Megalapítását követően a gazdálkodó szék rendszertelenül, az ügyek sürgősségétől függően ülésezett. Az elintézésre váró feladatok igazán a Károlyiaktól történt megváltozást követően 1824-től szaporodtak meg annyira, hogy a 2-3 hetente tartottat felváltotta a heti 2-3 napig tartó ülés. A gazdálkodó szék 1818-1823 között 566, 1824-től pedig évente átlag majd'400 ügyben intézkedett. Kiemelkedőnek számít az 1832. év, amikor is 1267 tárgyban hoztak döntést. A gazdálkodó szék ülései 1818-1836 között Év Ülések száma Elintézett ügyek száma 1818 13 43 1819 11 41 1820 16 74 1821 21 114 1822 15 111 1823 32 183 1824 33 175 1825 38 458 1826 35 286 1827 22 187 1828 17 168 5