Levéltári Szemle, 46. (1996)

Levéltári Szemle, 46. (1996) 2. szám - DOKUMENTUM - Pajkossy Gábor: Deák három levele Wesselényihez, 1837–1838 / 35–45. o.

Deák három levele Wesselényihez 1837—1838 Deákot és Wesselényit köztudottan szoros barátság fűzte egymáshoz, amely a vallott politikai elvek, célok és módszerek azonosságán és a kölcsönös személyes rokonszenven alapult. Barátságuk megismerkedésüktől, 1833. május elejétől a báró haláláig, 1850. áprilisig töretlennek bizonyult. Kapcsolatukat a mindkettejük által tudatosan keresett találkozók, együttlétek (Wesselényi látogatása Kehidán 1836. május végén; együttlétük 1836. július végén, augusztus elején Kehidán, Edericsen és Füreden; a báró látogatása 1836. november elején Kehidán; találkozójuk Pesten 1838. április 29. és május 11. között, majd 1838 vége és 1839. február eleje között; Deák látogatása 1845 májusában Zsibón stb.)/s levélváltásuk erősítették, egyben dokumentálják. Deák megsemmisítette irathagyatékát: így a hozzá intézett levelek közül csak azokat ismerjük, amelyeknek fogalmazványa, vagy a levélírónál maradt másolata fennmaradt. Kettőjük levelezését legteljesebben az 1841 és 1848 márciusa közötti időszakból ismerjük: Wesselényi - 1841-től rendszeresen vezetett levélmásolati könyvének tanúsága szerint - 1841 júliusa és 1848. március 6. között 39 levelet küldött Deákhoz, utóbbi pedig 1841. március 4. és 1848. február 11. között 24-et a báróhoz. Deák 1839 júliusa és 1840 augusztusa között nyolc levelet írt Wesselényinek - a válaszokat nem ismerjük; a báró pedig 1848. március 9. és 1850 között 19 levelet írt Deáknak, utóbbi válaszlevelei mindeddig ismeretlenek.

2 Az 1833 májusát követő hat évben - úgy tűnik - kevesebbet leveleztek. Nyilvánvalóan tartottak attól (és joggal), hogy leveleik a postán elvesznek, vagy felbontják és lemásolják őket, igaz, többször találkoztak is. Deáknak eddig kilenc, Wesselényinek pedig öt levelét ismerjük.

3 A közlemény három kiadatlan bár nem teljesen ismeretlen - Deák-levelet hoz 1837-1838 fordulójáról.

4 A közölt levelek elsősorban a báró ellen Magyarországon indított perre vonatkoznak. Deák a perrel kapcsolatos szerepvállalását nagyrészt eddig is ismertük. Wesselényi felkérésére 1835 márciusától részt vett a védekezés alapelveinek a kidolgozásában, recursus- és replikatervezeteket írt, irányította az ellenzék fellépését a szólásszabadság ügyében az alsótáblán, majd pedig a diéta bezárását követően megyéjében. Wesselényi az ő tanácsára küldte meg 1837 tavaszától a megyék tájékoztatásául a folyamatban lévő per teljes szövegét. Deák részt vett a vádlott ún. derék védelmének kidolgozásában (erre az alábbiakban kitérünk), amit Wesselényi 1839 januárjában azt követően nyújtott be a Királyi Táblán, hogy szövegét Deákkal véglegesítették. Végül Deák eszközölte ki 1839 februárjában Bécsben, hogy a báró börtönbüntetésének végrehajtását felfüggesszék.

5 Deák (a jelenleg lappangóval együtt) négy Wesselényihez intézett, illetve a báró hat (három ismert és három ismeretlen szövegű) Deáknak írott levele a per azon szakaszában keletkezett, amikor a vádat képviselő királyi jog35