Levéltári Szemle, 45. (1995)

Levéltári Szemle, 45. (1995) 4. szám - Ujváry Gábor: "Iskola" a határon túl: a Római Magyar Intézet története, 1912–1945 / 3–37. o.

ezt a tisztelt Akadémiának bejelentem, egyszersmind ezennel 50 000 korona névértékű 4%-os földhitelintézeti záloglevelet (1912. július 1-től kamatozó szelvényekkel) bocsátok rendelkezésére, azon kéréssel, hogy ezen értéket, mint a római könyv- és levéltárakban végzendő kutatások elősegítésére és eredményeik közzétételére hivatott alapítványomat kezelésbe venni méltóztassék és kiküldendő bizottsága velem egyetértőleg az alapítvány szabályzatát elkészítse." 6 Századok, 1912. 318—320. o. és 1913. 157. o. Ld. még Századok 1911. 153—155. Fráter Jánosné: A Magyar Tudományos Akadémia állandó bizottságai (Bp. 1974.) 251—252. o. Az MTA Levéltárában és Könyvtára Kézirattárában található források igen precíz és megbízható földolgozásával mindmáig ez a legkonkrétabb és leginkább adatgazdag földolgozása a Római Magyar Történeti Intézet történetének. Éppen ezért a későbbiekben többször támaszkodom a kötet „A Római Magyar Történeti Intézet Bizottsága" című fejezetére (251—162. o.). A továbbiakban: FRÁTERNÉ, 1974. A szabályzatról: Akadémiai Értesítő 1913. 679—681. o. Vári megbízásáról: Akadémiai Értesítő 1915. 277—278. o. (FRATERNÉ, 1974. 252. 0. szerint Várit 1914. január 31-én nevezték ki intézeti titkárnak.) Vári Rezső: Történeti intézetek Rómában (Bp. 1916.) 48—51. o. 7 Akadémiai Értesítő 1915. 280—281. o., 1916. 314—316. o„ 1917. 248—249. o. és 1918. 189—190. o. 8 Akadémiai Értesítő 1919. 123—124. o. Schwendt követségi irodatanácsos 1918. december 31-i keltezésű jelentése szerint „Morei tábornok részéről az 1918. év folyamán több ízben történt érdeklődés aziránt, vajon az intézet házát nem bérelhetné-e ki. Schwendt követségi irodatanácsosnak sikerült ugyan az ügyet egy ideig elodázni, de végül, tartván attól, hogy Morei tábornok befolyását az olasz kir. kormánynál érvényesítve, az intézet épületét a maga részére elrekviráltatja, alapos megfontolás után Villa Urrutía spanyol kir. nagykövet útján közölte Morei tábornokkal, hogy a következő feltételek mellett hajlandó az épületnek Morei tábornok által való kibérlésébe beleegyezni: 1. hogy a könyvtár érintetlenül a maga helyén maradjon; 2. hogy dr Vári Rezső intézeti titkár és helyettes igazgatónak Rómában maradt összes magántulajdona a könyvtárteremben helyeztessék el... ; 3. hogy Onori portás ebbeli minőségében továbbra is meghagyassák az intézetben; 4. hogy semminemű építkezési vagy egyéb átalakításnak helye nincsen; 5. hogy a Morei tábornok által átvett összes berendezési tárgyakról pontos leltár vétessék fel és a bérlő kötelezze magát esetleges károk megtérítésére; 6. hogy a bérlő magára vállalja az összes folyó kiadásokat..." Morei tábornok e feltételeket elfogadta, és évi 5000 líráért bérelte ki az épületet. (Akadémiai Értesítő 1920. 8. o.) 9 Akadémiai Értesítő 1919. 109. o. és 1920. 9—10. o. 10 Akadémiai Értesítő 1922. 82. o. 11 Vitéz Nagy Iván: Magyar diákok külföldi egyetemjárása. In.: A Collegium Hungaricum Szövetség évkönyve 1936. (Szerk.: Martonyi János) (Bp. 1936.) 21. o. FRATERNÉ, 1974. 253. o. Gerevich kiküldéséről: MOL K 27 — 1922. május 5-i ülés, 73. napirendi pont. Berzeviczy 1922. januári leveléből idéz, a Gerevich testvérekről, valamint az olasz —magyar kulturális kapcsolatok húszas évek eleji fejlődéséről és ebben a külügyminisztérium politikai hírszerző osztályának szerepéről ír: Pritz Pál: Magyarságkép és külföldi propaganda a húr.zas évek első felében = Századok 1994/6. 12 OSzKK — Levelestár, Gerevich Tibor Klehelsberg Kunonak 1922. augusztus 7. 13 MOL K 726 — 1923—290., valamint MOL K 728 — 1923—183., illetve FRATERNÉ, 1974. 253. o. Gerevich 1928-ban írott Curriculum vitae-je (MOL K 726 — 1928—1010.) szerint: „szül. 1882. június 14-én Máramarosszigeten. Egyetemi tanulmányait a budapesti és a berlini egyetemen végezte. Majd hosszabb tanulmányúton volt Német-, Francia- és Olaszországban, Belgiumban és Hollandiában. 1907-ben a Magyar Nemzeti Múzeum szolgálatába lépett. 1910: a budapesti tudományegyetem magántanára. 1922 [mint láttuk: valójában 1923]: a római Magyar Történeti Intézet igazgatója. 1924 óta egyúttal a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem nyilv. rendes tanára. 1928: a római egyetem a magyar történelem és irodalom rendes tanszékére hívta meg, azonban budapesti tanszékét tartotta meg. A Magyar Tudományos Akadémia lev. tagja, a Sz. István Akadémia r. tagja. Alelnöke a Korvin Mátyás magyar—orosz Egyesületnek, titkára az Orsz. Régészeti Társulatnak. Szerkesztője az Orsz. Rég. Társ. Évkönyvének, társszerkesztője a ^Corvina* c. olasz nyelvű folyóiratnak. Tagja volt a párizsi magyar békedelegációnak. Tagja volt Olaszországban több nemzetközi jurynek, s számos előadást tartott Olaszor28