Levéltári Szemle, 45. (1995)

Levéltári Szemle, 45. (1995) 1. szám - MÉRLEG - A magyar állam szervei 1950–1970 című lexikon mibenlétéről és hasznáról / 92–95. o.

A Magyar Állam Szervei 1950—1970 című lexikon mibenlétéről és hasznáról* A szerkesztőséget és a kiadót azonnali válaszra nem az egyébként köszönettel vett kritikai észrevételek sarkallták. Ügy érezzük azonban hogy a recenzensek félreértették vállalkozásunk értelmét, mert bírálatuk elvi részét arra építik, hogy egy „közigazgatás-történeti lexikon"-t tartanak kezükben. Igaz, a „Bevezető"-ben jobb híján magunk is a „lexikon" műfaj megjelölést használjuk, minthogy kiadványunk valóban „egy szaktudomány körébe tartozó ismereteket betűrendbe sorolt kisebb cikkekben közlő kézikönyv" (Magyar Értelmező Kéziszótár). Sohasem állt szándékunkban azonban — s ezt a „Bevezető"ben kifejezésre is juttatjuk — egy, a Révai Nagy Lexikonához, az akadémiai Magyar Nagylexikonhoz vagy a Budapest Lexikonhoz hasonló kiadvány készítése. Kiadványunk jellegét és műfaját a kompasz, adattár szavakkal lehetne pontosabban jelölni. Közvetlen előzménye és mintája Meznerics Iván és Torday Lajos 1937-ben kiadott „A magyar közigazgatás szervei" című munkája volt. Ez utóbbi azonban csak a mű írása idején működött szerveket tárgyalja, míg a mi kiadványunk húsz évet igyekszik bemutatni a maga folyamatában. Lexikonunk tehát olyan szervtörténeti összeállítás, mely elsősorban a levéltári anyag feldolgozásához kíván segítséget nyújtani, de adattárul szolgálhat más, például igazgatástörténeti feldolgozásokhoz is. Ez a szándék vezérelt minket szócikkeink forrásbázisának leszűkítéséhez, hiszen ha a recenzióban felsorolt számbajöhető forrásanyag egészére kiterjesztettük volna munkánkat, a vállalkozás parttalanná vált volna. Ha viszont csak a klasszikus értelemben vett igazgatási szervekkel foglalkoztunk volna, amihez valóban kiterjedt szakirodalom áll rendelkezésre, akkor feldolgozásunk a szervek jóval kisebb körére terjedhetett volna ki. Természetesen nehéz volt meghatározni a szervek azon körét, melyekkel foglalkozni kívántunk, azt hisszük, hogy a „Bevezető"-ben feltártuk az ezzel kapcsolatos problémákat, s ha emiatt nem is tudtuk exakt meghatározását adni a vizsgálódásunk körébe vont szerveknek, úgy véljük, az olvasó számára mégsem jelenthet problémát, hogy mit is értettünk „központi szervek" alatt. Általában a magyar állam szerveit akartuk számba venni, érzékeltetve egyúttal az állam hatókörének mérhetetlen kiterjesztését az alsó fokú oktatás és a helyi tűzoltóság államosításától az egyes termelő egységekig lenyúló közvetlen állami ellenőrzésig és irányításig. Nem tagadjuk, hogy e kérdés közöttünk is több vonatkozásban vita tárgyát képezte. Végül is úgy döntöttünk, hogy e harmadik kötetben — a kiadvány teljessége érdekében — kapjanak helyet mindazok a többé-kevésbé helyi kötődésű, azonban egyértel* Szerkesztőségünk — a recensek beleegyezésével — ezúton ad helyt a lexikon szerkesztőinek és kiadójának, hogy az ismertetés kritikai észrevételeire kifejtsék saját szakmai álláspontjukat. 92