Levéltári Szemle, 45. (1995)

Levéltári Szemle, 45. (1995) 1. szám - MÉRLEG - Szekeres József–Tóth Róbert: A hiánypótló közigazgatási lexikon hiányosságairól: A magyar állam szervei 1950–1970. Bp., 1993 / 86–91. o.

első kötetében a fő- és alispánról, a miniszteri biztosokról, a tervmegbízottakról külön szócikkek készültek, az indokoltnak tűnő folytatás elmaradt. Kevésnek tűnik az a néhány szócikk, amelyekben az 1956-os forradalom során és nyomán keletkezett új szervekről, a forradalmi bizottságokról, munkástanácsokról stb. tájékoztat a kötet. Célszerűbbnek bizonyult volna a forradalom nyomán az államszervezetben, a kormányban stb. bekövetkezett változásokról, jogszabályalkotásról, majd a Magyar Forradalmi Munkás—Paraszt Kormány megalakulásáról és fontosabb rendelkezéseiről külön-külön szócikkekben megemlékezni. Az 1990. évi rendszerváltozást követően — szerintünk — a korabeli szóhasználat „macskakörmözésén" túl is adódtak volna még a kéziraton elvégzendő módosítások s főleg bővítések. A kézirat elkészülte és megjelenése közötti négy év folyamán adódott volna idő és lehetőség néhány új szócikk írására, a már elkészült szövegrészek felülvizsgálatára, ha szükséges, akkor bizonyos átalakításokra. Ha ez megtörténik, akkor a szerkesztés bizonyára nem elégedett volna meg a Magyar Forradalmi Munkás—Paraszt Kormány címszónál egy, a Minisztertanács szócikkre történő utalásra. Megemlítendő, hogy mind ez utóbbi, mind a Népköztársaság Elnöki Tanácsa szócikkekben többször is hivatkozás történik NET és Korm. sz.-ú határozatokra, törvényerejű rendeletekre, anélkül, hogy a kiadás és a közzététel keltének és lelőhelyüknek precíz megadása megtörténne. Itt említjük meg, hogy véleményünk szerint a kötet értékeit gyarapította és felhasználási lehetőségeit bővítette volna, ha 1989-et, vagyis a kézirat elkészültét követően, az alkotói csoport, az új helyzetből adódó lehetőségeknek a forrásbázis kibővítése és a merev ideológiai kötöttségektől való megszabadulás irányában továbbhaladva, folytathatta volna a kézirat kiegészítését, arra törekedve, hogy tudományos és közigazgatás-történeti, továbbá az egyöntetűség és a szócikk egyenetlenségek szempontjából kevesebb, a „Bevezető"-ben is jelzett, kívánnivalót felvető, de mindenképpen az elkészültnél adatgazdagabb művet hozzon létre. A közreadott szócikkekkel kapcsolatban indokolatlannak találjuk a levéltárak címszóban a különféle levéltárak összevonását. Ha a közigazgatásban kevésbé jelentős szerepet betöltő számtalan kisebb szerv önálló szócikket kapott, akkor a levéltárakat országos, területi és szaklevéltári címszavakkal külön-külön szócikkekben lehetett volna bemutatni. Az Összevont levéltárak szócikkből viszont kimaradt éppen az Üj Magyar Központi Levéltár 1970. júliusi alapításának megemlítése. Kevésnek tűnik a Magyar Tudományos Akadémiáról és intézményeiről készített szócikkek száma és terjedelme. Mi indokolhatja azt az elhatározást, hogy pl. az 1968-ban működött 39 akadémiai intézetről alig tucatnyi szócikk készült és az akadémia hivatali szervezetének ismertetése elmaradt, hasonlóan néhány más akadémiai intézményhez. A tudományos minősítés rendszerének ismertetése — nem a rövid életű Képesítő Bizottság, hanem a Tudományos Minősítő Bizottság szócikknél — minden bizonnyal helyet érdemelt volna. Az irodalmi és művészeti alapokról készített szócikkek mellől hiányzik a tudományos kutatási alapok bemutatása. A közigazgatás-történeti lexikon komolyabb és kisebb jelentőségű, esetenként készítéstechnológiai-formai hibáinak láttán joggal vetődik fel az a megállapítás, hogy az említett hiányosságok jórésze több figyelemmel, nagyobb munkaráfordítással, menetközbeni egyeztetésekkel, a szakirodalmi publikációk figyelembe vételével aránylag könnyen kiküszöbölhető lett volna. A kéziratban előforduló érdemi és formai hibák viszont csak úgy kerülhettek be a megjelent kötetbe, hogy a szerzők szócikkeit a szerkesztők, akiknek jórésze a kötet szerzői közül került ki, és a kéziratelőkészítők nem bírálták el alaposan. De elgondolkoztató az is, mi indokolta a közigazgatás-történeti kiadványsoro90