Levéltári Szemle, 45. (1995)
Levéltári Szemle, 45. (1995) 4. szám - MÉRLEG - Németh István: Mollay Károly: Das Geschäftsbuch des Krämers Paul Moritz. Moritz Pál kalmár üzleti könyve (1520–1529). Sopron, 1994 / 90–91. o.
MOLLAY KAROLY Das Geschaftsbucb (les Kramers Paul Moritz. Moritz Pál kalmár üzleti könyve (1520—1529) Sopron város történeti forrásai, B / sorozat, 1. kötet. Soproni Levéltár, Sopron, 1994. 100 p. A Soproni Levéltár 1993-ban Házi Jenő, egykori főlevéltáros nyomdokait követve igen fontos forráskiadvány-sorozatot indított el. A sorozatszerkesztő G. Szende Katalin a sorozat tematikus felosztását és céljait az első kötetben ismertette. Ezek szerint Sopron múltját feltáró monográfia előkészítését szolgálja a Magyarországon egyedülállóan gazdag városi levéltár középkori és koraújkori forrásainak publikálása. A sorozat első kötetében a szabad királyi város első telekkönyvének szövegét ismerhettük meg Mollay Károly gondozásában (Mollay Károly: Első telekkönyv Erstes Grundbuch, Sopron, 1993.), mely a városi könyvek közül elsőként jelent meg. A sorozat második köteteként jelent meg Moritz Pál soproni kereskedő üzleti könyve, mely az elsőhöz hasonlóan szintén Mollay Károly munkáját dicséri, aki a Soproni Szemlében megjelent tanulmányában [Mollay Károly: Kereskedők, kalmárok, árosok. Moritz Pál kalmár (1511—1530.) In: Soproni Szemle 1991. 1—32. p.J már felhívta a szakmai közönség figyelmét a forrás gazdaság- és társadalomtörténeti értékeire. A Soproni Városi Levéltár Dl. 3390 jelzetű kódexének legkorábbi bejegyzése az 1520. november 19-ei, Moritz Pál legkésőbbi bejegyzése 1529, június elsejei. A soproni kereskedő üzleti könyvében nyomát sem találjuk sem az egyes, sem a kettős könyvvitelnek. (Ezek a módszerek csupán ekkoriban terjedtek el Európa szerte.) Moritz a Magyarországon a XVI— XVII. században is elterjedt módszert alkalmazta, miszerint egyes ügyfelei neve alatt, azok szerint elkülönítve írta be a rájuk vonatkozó bejegyzéseket. Ez a módszer ugyan az éves, illetve havi elszámolásokat megnehezítette, de az egyes ügyfelekkel való megállapodások, a kereskedő egy-egy ügyfelével szembeni tartozásai és kintlevőségei jól követhetők voltak. A közölt számadáskönyv nem volt a többször is bírói tisztet betöltő polgár egyetlen üzleti könyve, mivel többször is hivatkozik régebbi elszámolásaira és más naponta vezetett lajstromokra, melyek jól tudták ellensúlyozni a közölt könyv hátrányait. Az üzleti könyv bejegyzéseiben négy kéz írása különíthető el. Az egyik maga Moritz Pál volt; üzletmenetének állását rögzítő könyvét általában önmaga vezette. A másik kéz beírásai főként Moritz halála után keletkeztek, a hagyaték elintézése, a kintlevőségek behajtása, továbbá az esetleges adósságok kifizetése során. Ez a kéz a soproni tanácsülési jegyzőkönyvekből jól ismert Auer Jakabé, aki 1525 és 1534 között Sopron nótáriusa és Moritz Pálnak második felesége révén sógora volt. A harmadik és negyedik beazonosítatlan kéz minden valószínűség szerint Moritz valamely írástudó szolgájáé volt. A bejegyzések egyaránt tartalmazzák a Moritz Pál üzleti tevékenysége során keletkezett adósságokat és követeléseket, így azokból az adott időszakon belül a kereskedő teljes üzleti tevékenysége megismerhető. Moritz Pál, más soproni kereskedőkhöz hasonlóan — ahogy azt Szűcs m
