Levéltári Szemle, 45. (1995)

Levéltári Szemle, 45. (1995) 3. szám - KILÁTÓ - Garadnai Zoltán: A vállalati és önkormányzati levéltárosképzés Franciaországban, 1978–1992 / 69–78. o.

4. latin és élő nyelv (német vagy angol) 5. történeti terminológiai ismeretek. A gyakorlati oktatás az alábbi képzési elemekre épült: 1. négyhónapos gyakorlat egy levéltárban 2. archivisztikai ismeretek 3. dokumentalisztikai ismeretek és kulturális animáció.

11 A levéltárosokkal szemben a gyakorlati elvárásoknak megfelelően szabták meg a követelményeket: a levéltárosnak aktívan és kezdeményezőén kell részt vennie a közösség kulturális munkájában. Feladata a tanácsadás és a kulturális élet koordinálása. A helyi önkormányzatok ugyanis egyre nagyobb mértékben igyekeznek meghatározó szerepet játszani a mikrorégió kulturális közéletében, és ebben a levéltárosok fontos szerepet tölthetnek be (tudományos társaságok és az idegenforgalom támogatásával, kiállítások és rendezvények szervezésével). Fontos, hogy segítséget nyújtsanak a helytörténeti értékek megőrzésében, a közösség és a mikrorégió történeti múltjának feltárásában, a lokálpatriotizmus kialakításában. Kívánatosnak tartják, hogy a levéltáros befolyásolni tudja a közösségi tudat és a közösségi érzés különféle megnyilvánulásait.

12 1983-ra a képzés sikerei már lehetővé tették, hogy az elméleti és a gyakorlati oktatás területén további változtatásokat vezessenek be. A kétszintű képzés továbbra is egy év alatt történt, ami azt jelentette, hogy októbertől októberig az alábbi felosztásban tanultak a hallgatók:

13 1. októbertől január végéig: elméleti és gyakorlati foglalkozások 2. február: egyhónapos gyakorlati foglalkozás, ahol a levéltárosi munka mindennapi feladatai 3. március—június: vizsgák (kivéve az archivisztikát) 4. nyár: egyhónapos levéltárosi gyakorlat 5. október: vizsga archivisztikából, a diplomamunkák megvédése, a diplomák kiosztása. A licenciátusi program tantárgyai: 1. archivisztika (5 óra/hét): levéltárosi alapismereteket, levéltárelméletet, jogi ismereteket, számítástechnikát, segédletkészítési ismereteket tanultak, amelyhez gyakorlati foglalkozás és levéltárlátogatás is hozzátartozott. A tanulmányok végén szóbeli és írásbeli vizsgát tettek; 2. művelődéselmélet (2 óra/hét): a kulturális élet működésének összefüggéseit, lehetőségeit tanulmányozták, a pénzügyi működés és intézményi élet megismerése, valamint kiállítások szervezésében való részvétel tartozott ehhez az órához; 3. újkori történelem (2 óra/hét): a francia városi kultúra történetét tanulták primer levéltári források felhasználásával; 4. jelenkori történelem és közigazgatástörténet (3 óra/hét): levéltári források felhasználásával jelenkori francia történelmet és közigazgatástörténetet tanultak. Külön súlyt fektettek az eredeti források, pénzügyi számkönyvek, kataszteri jegyzőkönyvek, egyházi és állami anyakönyvek, a közigazgatási tevékenységhez kapcsolódó ügyiratok megismerésére; 5. angol vagy német élő nyelv (2 óra/hét): a nyelvoktatás folyamán a nyelvtani ismeretek és a szókincs megalapozására törekedtek, miközben nagy mennyiségű eredeti történeti forrást, ügyiratot és bírósági iratot tanulmányoztak; 6. számítástechnika és dokumentalisztika (4 óra/hét): iratrendezési és iratkezelési ismereteket tanultak, különös tekintettel a számítógép használatára; 7. jogi ismeretek (2 óra/hét): általános, közigazgatási és pénzügyi jogi is73