Levéltári Szemle, 45. (1995)

Levéltári Szemle, 45. (1995) 3. szám - Barsi János: A minoriták megtelepedése Miskolcon / 17–36. o.

melynek szélessége délről hét, északról tizenkét öl, hosszúsága pedig mind keletről, mind nyugatról harmincnyolc öl, s mutattak még egy másikat, ami szintén ezen királyi út mellett fekszik a rendház teljes hosszában, de amit a mondott út nyolc öl hosszán keresztez. Maguk a páter minoriták kifejtették, hogy az 1729-es megtelepedés alkalmával ez az országos királyi út a királyi bizottság által meghatározva a szerzetes ház természetes határának lett szóbelileg fenntartva, hiszen a szerzetes ház részére kihasított, körülzárt, elismert és átadott telek bizony így csonka, ha építkezésre adnák magukat, hiszen az eddigi telek szűkössége miatt a tárgyalt szomszédos telek nélkül egy hatosztályos iskola és az ahhoz szükséges tartozékok építésére elégtelen. De a nagyobb telek is, ami a háztól kelet felé esne, teljesen alkalmatlan az építésre, ha ezzel a királyi utat lezárnák. Vagy ha nem, a szomszédos telekrészre való átjárást a vásárt látogató szekerek és a vásári nép sokasága, s a nagy sár elrekeszti, s mind a tanárok, mind a tanuló ifjúság, s mind a még éretlen korúak nehézség és veszedelem nélkül át nem juthatnának. Amikor tehát a semleges mutatott helyet a királyi döntés szerint a kamarai küldöttség jónak, alkalmasnak és elégségesnek találja, s a városi magisztrátus sem más telket adni, sem azt megnövelni nem akarja, a páter minoriták ezt a semlegest elfogadják, s magukat a kegyes királyi döntésnek alázatosan alávetik. Ez a bizonyos semleges telek pedig az egyház kapuja felé néző tértől keletre esik, s ha a legszentebb császári és királyi fenség kegyes kegye és kegyessége hozzájárul, ez a hely építésre alkalmasnak jelentetik ki, noha a város részéről eddig ellenkezést váltott ki, mivel szerződésben vállalt kötelezettségük alapján nem lehet zavarni az e területen lévő házakban élő lakosokat, kik részben nemesek, részben nem nemesek, s a saját maguk építette házakban laknak. Noha ezt az akadályt a páter minoriták megoldanák, s a becsült értéket kifizetnék, annál is inkább, mivel ezen szalmával fedett épületek, mik a szerzetes házhoz nagyon közel fekszenek, igen hajlamosak a tűzre, s ezért nagyon veszélyesek a rend házára, ezért nekik máshol telekre helyet jelölnének ki, vagy ha azt inkább akarnák, a vallás pártfogói által adott összeg ezen telkek megváltására is fordítható, s még a fundus után járó külsőségek is megmaradnának részükre, s az így nyert telek építésre mások kára nélkül jól felhasználható. Erről levelünket aláírva és szokásos pecsétünkkel megerősítve adjuk. Miskolc, 1751. szeptember 20." (Az aláírások hiányoznak.)

102 Közben a város bevádolta a minoritákat, hogy iskola helyett majort akarnának inkább építeni. Ennek hatására a késve felérkező minorita kérvényre a kincstár azt felelte, hogy elégedjenek meg azzal a telekkel, amit a város ad. Miután a rend tisztázta magát a vád alól, a kincstári elnök annyi türelmi időt kért, míg személyesen le tudna utazni a helyszínre a helyzet kivizsgálása végett. Amikor az elnök éppen Egerben járt, Szabó István rendfőnök felkereste, s kérte, hogy a kijelölt, majd aztán mégis elfogadott telket, melynek déli része csak hét öl, öt öllel úgy nagyobbítaná meg, hogy ez a keskenyebbik vége is tizenkét öl lenne, akárcsak az északi. 1752. május 26-án Rottenstein Ignác újra Miskolcra jött Egerből, s a harmincnyolc öl hosszúságú telket mind a két végén tizenkét öl szélességben mérette ki, eleget téve a minoriták kérelmének. Az erről kiállított okmány a következő: „Alulírott jelen levél rendjében közzé teszem mindenkinek, akit illet, hogy a legutóbb múlt 1751. augusztus 17-én az ő császári és királyi fensége Legfelsőbb Magyar Királyi Udvari Kamarája által kiadott kegyes rendelkezés értelmében a miskolci páter minoriták részére a tanítandó ifjúság javára állítandó iskola telkét, amit előzőleg a városiak ezen diósgyőri kamarai uradalomban lévő Miskolc mezővárosában már kijelöltek, kamarai tulaj donátírással átadtam, ám mivel a fent mondott évben a páter minoriták a városiak által ezen 31