Levéltári Szemle, 45. (1995)

Levéltári Szemle, 45. (1995) 3. szám - Barsi János: A minoriták megtelepedése Miskolcon / 17–36. o.

található boldogságos Szűz Mária tiszteletére szentelt, napjainkra leomlott egy­házat maguk birtokába kapni nem szűnnek a legszentebb fenség Helytartóta­nácsánál sürgetni, ezért nekünk szükségesnek látszik, hogy legszentebb és leg­fenségesebb méltósága kegyes trónusához alázatos kérelemmel forduljunk el­kerülhetetlen szükségünkben; Eltulajdoníták a már fent említett főtisztelendő páter minoriták, miként előzőleg már mondtuk, ezen romokban fekvő egyházat, mintha az régtől fogva ezen szerzetes rendé lett volna, és ezen vélt alapon elő­hozakodtak a helyreállításra visszamenőleg is élő joggal, s míg kérvényük a Királyi Helytartótanács által a dolgok nyilvánvaló igazságának kivizsgálása vé­gett nemes Borsod vármegyéhez leküldetett, hogy a körülményekről hű jelen­tés tétethessen, azon kifejezett záradékkal, hogy a mondott főtisztelendő páter minoriták is hallgattassanak meg e dologról, továbbá, hogy a fent mondott ügy­ről, amennyiben megvannak, ezen egyházban fellelhető bármely időben és jo­gon akár javadalmas, akár leveles dokumentumot, akár örökséglevelet vagy más hasonlót mutassunk be, hogy hű bizonyítékokkal és levelekkel bizonyít­hassunk, s hogy a múlt 1727. szeptember 22-én tartott nemesi gyűlés levelei­vel, ahol is ez az ügy felmerült, összevethessék őket. Ez azonban nem akadá­lyozta meg a nemes vármegye egyetemét, hogy a fenti ügyben a legfelsőbb ta­nács rendelkezéseinek megfelelően járjon el, s a főtisztelendő páter minoriták igazságában kereskedni meg ne szűnjön, pedig ezen kedves elfoglaltság ellenére semminemű bizonyságlevelet vagy bizonyítékot fellelni nem tudott, noha né­mely bizonyítékot összegyűjtve szabad volna arra hitet formálni, mely szerint ezen egyház a főtisztelendő páter minoritáké soha nem volt, ahogy az a leg­felsőbb Helytartótanácsnak 1727. szeptember 22-én kelt feliratunkban a kívánt jelentést megfogalmazva bővebben megíratott. Azt előrebocsájtva, hogy a páter minoriták köteles megítélésében eléggé érvényesnek és súlyosnak lenni tudjuk, mely szerint ők aggodalmaskodás nél­kül elvennék, amit kérnek, a jaszói Szent János konventből kelt hiteles máso­latban átírt kiváltságleveleket a mondottakhoz csatoljuk (A), miknek tartalma teljesen és világosan megegyezik első Ferdinánd említett kiváltságlevelével, mely ezen mondott boldogságos Szűz Mária egyházáról is kelt, mely most is, s azelőtt is mindig parokiális egyház volt, s soha nem volt a főtisztelendő páter minoritáké, hiszen azt Ferdinánd 1539. március 22-én kelt kiváltságlevele a hel­vét hitvallásúak kezére adta, amit Rudolf német római császár és magyar ki­rály kérésünkre megerősített, úgyhogy most annak birtokában vagyunk attól fogva mostanáig, s mindenféle felforgatásnak ellene szegülünk. Mindazok, akik az említett kiváltságos leveleknek kétségbevonhatatlan igazát elismerik, az előbb mondott páter minoriták megszerzendő jogait nem hihetőknek találják, de, ahogy kérvényüket értjük, azt is nyilvánvalóvá tenni akarják, hogy a római katolikus polgárok és lakosok ezen Miskolc mezőváro­sában sem templomot, sem lelkük gondviselésére elégséges vallásuk szerint való papot itt helyben nem bírnának, mely szükséget a Helytartótanácsnak megfon­tolás végett ajánlanak, miért is magúknak ezen egyházat átadatni akarják, és a kolostor építését pedig kifejezetten sürgős dolognak mondják. De vajon ezen hirtelen szükség így lenne-e ezen dologban, ahogy e szavak mutatnák? Szolga­bírói vizsgálat levelét hiteles másolatban alázatosan csatoljuk (B), melynek tar­talmából kitetszik bőségesen, hogy a római katolikusok ezen Miskolc mezővá­rosban oly kevesen vannak, hogy nem több, mint öt nemes és négy nem nemes család az, kiknek biztos megülésükkel számolhatunk, s kiknek lelki gondozá­sára a váci püspök, Altham két katolikus papot tart ezen mezőváros abbacio­nális részén, Mindszenten, ahol is az említettek állandóan ténylegesen tartóz­kodnak, ahol katolikus templom is vagyon Mindenszentek tiszteletére szentel­ve, amit a kardinális herceg tart fenn, s mely hosszában tizenhat, szélességében 22

Next

/
Oldalképek
Tartalom