Levéltári Szemle, 45. (1995)

Levéltári Szemle, 45. (1995) 3. szám - Barsi János: A minoriták megtelepedése Miskolcon / 17–36. o.

BARSI JÁNOS A minoriták megtelepedése Miskolcon BEVEZETÉS A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltárban található minorita anyag rendezése közben határoztam el, hogy a rendezés során felszínre kerülő adatok alapján megpróbálom a rend megtelepedésének és a rend által Miskolcon vezetett iskola építésének történetét bemutatni.

1 Fontosnak tartottam azt is, hogy a latinul írott forrásokat magyar nyelvre fordítsam, s így adjam közzé a régió helytörténettel foglalkozó kutatói részére. A levéltárban fellelhető minorita anyag átnézése után kitűnik, hogy amint az általában lenni szokott, a minoriták, igaz, jóval később, mint a megtelepedés történt, majd csak 1748-ban, .egy vaskos könyvbe írták, illetve gyűjtötték össze a megtelepedésükre vonatkozó dokumentumaikat. Ám ez nem ment a kezdeti lelkesedésnél többre, hiszen a legfontosabb, a megtelepedésükre közvetlenül vonatkozó dokumentumok bemásolása után az eredetileg kitűzött cél, a templom történetének megírása, ami magába foglalta volna a rend miskolci jelenlétének történetét is a rendi szellemnek megfelelően, nem valósult meg, s a vaskos, 400—500 lapnyi könyvben alig van néhány tucat lap teleírva. Ez a hiány a História domus segítségével némileg pótolható.

2 A középkor folyamán a rend magyarországi provinciája hét őrségre (custodia) és egy tartományra oszlott. A győri őrségben négy, az esztergomiban hat, az egriben hat, az erdélyiben öt, a fej érváriban hat, a pécsiben hét, a zágrábiban hat rendház, a szerémségi tartományban pedig tizenkét rendház volt.

3 Ötvenkét rendházával ez a rend volt a legjelentősebbek egyike az akkori Magyarországon, még akkor is, ha ez a szám inkább csak elméleti, hiszen az idők folyamán keletkeztek, s szűntek is meg rendházak. Ez a szervezeti felépítés a középkor végére teljesen megszűnt, s miután III. Károly uralkodása alatt az 1722/23-as Pozsonyban tartott országgyűlés az immár minorita rend újbóli megtelepedését engedélyezte — noha becikkelyezése ekkor még elmaradt —, s Magyarországon és Erdélyben a provinciát négy őrségben szervezték újjá 1729ben.

4 Az erdélyi Szentháromság őrségben hat rendházat, a magyarországi három őrségben, a Szent Ferencről, a Páduai Szent Antalról és a Szent Bonaventuráról nevezett őrségekben tizenhat rendházat találunk.

5 Mivel maga a betelepedés folyamatos volt, Sztropkón már 1609-ben fellelhető a rendi élet, s Radán 1637-ben, Csütörtökhelyen 1668-ban már megjelent a rend, noha magát a minorita rendet az 1764/65-ös Pozsonyban tartott országgyűlés 42. artikulusában cikkelyezték be. Miskolcon a rend 1729-ben telepedett meg, s a Páduai Szent Antal őrséghez tartozott az egri, a nagybányai, a nyírbátori, a wimpassingi és a somlyói 17