Levéltári Szemle, 44. (1994)

Levéltári Szemle, 44. (1994) 2. szám - DOKUMENTUM - Molnár András: Deák Ferenc levelei zalai barátaihoz, 1830–1847 / 33–48. o.

Deák Ferenc levelei zalai barátaihoz (1830—1847) A „Deák Ferenc kiadatlan leveleiből" címmel, Sándor Pál szerkesztésében, 1992-ben napvilágot látott kis kötet bebizonyította, hogy még a jól ismert fővárosi közgyűjtemények is számos, korábban kiadatlan Deák-levelet rejtenek.

1 A budapesti, Hl. vidéki levéltárakban, múzeumokban és magángyűjteményekben végzendő módszeres kutatások eredményeképpen valószínűleg még több ismeretlen Deák-levél felbukkanása várható. Az alábbiakban ennek illusztrálására — és a további kutatás ösztönzésére — tíz, zömében mindeddig kiadatlan és ismeretlen Deák-levelet adunk közre.

2 A Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézete megbízásából, a „Deák Ferenc összes Művei" c. sorozat számára végzett előkészítő kutatás során a Zala Megyei Levéltárban, ül. más megyei levéltárakban, múzeumokban, magángyűjtőknél, valamint az országos közgyűjteményekben számos kiadatlan és ismeretlen Deák-levél került elő. Az itt közlésre kerülő leveleket ezek közül (többségében családi vagy személyi iratok közül) válogattuk, mégpedig a címben jelzett időhatár és szempont szerint; Deák valamennyit a reformkorban, és zalai rokonaihoz, barátaihoz, valamint politikai szövetségeseihez írta. Négy a Zala Megyei Levéltárban (2., 4., 9., 10.), kettő a Magyar Országos Levéltárban (3., 6.), kettő Deák Varga József nagybajomi magángyűjteményében (1., 8.),

3 egy-egy pedig az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattárának Levelestárában (7.), és a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára Kézirattárában (5.) található. Deák e tíz levelet tíz különböző személynek írta. Legtöbbjük Zala megye reformkori közéletének jeles egyénisége, így pl. sógora, Oszterhueber József, követtársa, Hertelendy Károly, vagy Zala megye alispánjai, mint Séllyey Elek és Kerkapoly István. De itt vannak ifjúkori barátai, Malatinszky Sándor, Spissich Sándor vagy Nóvák Ferenc, akikkel együtt kezdte megyei pályafutását, és itt van az 1849-es vértanúságáról ismeretes jóbarát, Csány László, valamint a távolabbi rokon, Oszterhueber György, végül a „borszakértő" Gyömörey Gáspár is. A levelek egy része kifejezetten politikai tartalmú. Közülük is kiemelkedik a Hertelendy Károlynak (követtársának) a pozsonyi országgyűlésről (és Wesselényi Miklós pereiről) írott levele, továbbá sógorának a büntetőjogi kódex választmányi vitáiról írott helyzetértékelése és a Kerkapoly alispánnak szóló, az országgyűlési követség el nem fogadását betegeskedésével indokló levél. Nem lényegtelen azonban a Nóvák Ferenchez címzett, védegyleti gyűlés tartásáról írott rövid értesítés, és a Csány Lászlónak szóló, jórészt politikai „pletykákat" tartalmazó, de mellesleg egy saját „becsületbeli" ügyére utaló levele sem. Másik két levelében Deák közbenjárást és pártfogást kér Spissich Sándortól és Séllyey Elektől, jobbágya, Borza János, illetve barátja, Kerkapoly István ügyé33