Levéltári Szemle, 44. (1994)

Levéltári Szemle, 44. (1994) 4. szám - MÉRLEG - Zábori László: Újabb Madách Imre-dokumentumok a Nógrád Megyei Levéltárból és az ország közgyűjteményeiből. Salgótarján, 1993 / 96–97. o.

Ujabb Madách Imre-dokumentumok a Nógrád Megyei Levéltárból és az ország közgyűjteményeiből Szerkesztette: A. Varga László. A Nógrád Megyei Levéltár kiadványa. Salgótarján, 1993. 714 pag. Az újabban divatos irodalomelméleti irányzatok nem tulajdonítanak túlzott jelentőséget az egyes írók életrajzainak. Mégis, valamely műalkotás megértését megkönnyítheti, ha ismerjük a szerző életútját. Feltétlenül igaz ez Az Ember tragédiája esetében: Madách Imre küzdelmes életének eseményei nyomot hagytak a nagy mű lapjain. Ezért mind az irodalomtudósok, mind pedig az érdeklődő közönség számára roppant hasznos lehet, ha eredeti dokumentumok alapján alaposabban megismerhetik a „sztregovai remete" békésnek aligha nevezhető életét. A Nógrád Megyei Levéltár immár másodszor tesz közzé Madách Imre sorsával és családjával kapcsolatos dokumentumokat: 1984-ben jelent meg az első, többségében addig még ki nem adott iratokat tartalmazó gyűjtemény, majd a múlt évben napvilágot látott az Ujabb Madách Imre-dokumentumok a Nógrád Megyei Levéltárból és az ország közgyűjteményeiből című kötet. A szerkesztők alapos munkát végeztek. Nógrád megyei és országos közgyűjteményekben, valamint több megyei levéltárban folytattak kutatást. A jelen kötet közel 400 dokumentumot tartalmaz, melyek nagy része most jelenik meg először nyomtatásban. A közzétett iratok nem csupán a költő életével ismertetnek meg, de bepillantást engednek a Madách család mindennapjaiba, sőt képet kapunk egyik-másik családtag sorsának alakulásáról is. A gyűjteményben szereplő legkorábbi forrás bizonytalan keltezésű, de nem sokkal 1806 után keletkezhetett; időben pedig a legutolsó iratok 1938-ból származnak, s Madách alsósztregovai birtokának elárverezéséről adnak hírt. A dokumentumok többsége azonban az 1809 és 1912 közötti években született. Nem egy közülük német illetve latin nyelvű, melyeknek magyar fordítását a jegyzetben, közvetlenül az irat jelzete után találjuk. A kötet összeállítói igyekeztek az iratokat betűhív formában, teljes terjedelemben közzétenni, és a kronológiai sorrendet betartani. A szigorú időrend következtében persze előfordul, hogy összetartozó iratok elszakadnak egymástól, és különböző fejezetekbe kerülnek. Erre azonban a dokumentumokhoz kapcsolódó jegyzetekben a szerkesztők fölhívják a figyelmet. A közzétett iratokhoz mellékelt jegyzetapparátus rendkívül alapos: a források lelőhelyét, jellemző sajátságait, az egyes okmányok keletkezéstörténetét, a szövegekben előforduló fontosabb személyiségek életrajzi adatait tartalmazza. Sőt a forrásokban említett Madách-birtokokról is olvashatunk a jegyzetekben rövid ismertetést, melyet Fényes Elek Magyarország geográfiai szótára (I—

IV. kötet) című művének felhasználásával készítettek. A dokumentumkötetet a felhasznált irodalom illetve a levéltári fondók és közgyűjfeményi lelőhelyek jegy96