Levéltári Szemle, 44. (1994)
Levéltári Szemle, 44. (1994) 4. szám - MÉRLEG - Zábori László: Újabb Madách Imre-dokumentumok a Nógrád Megyei Levéltárból és az ország közgyűjteményeiből. Salgótarján, 1993 / 96–97. o.
zeke, az iratokban található rövidítések és idegen szavak magyarázata, valamint a hely- és személynévmutató egészíti ki. Maga a gyűjtemény három nagy fejezetre oszlik. Az első részben Madách Imre életéhez szorosan kapcsolódó dokumentumok kaptak helyet: iskolai bizonyítványok, magánlevelek, nyugták és meghatalmazások, a költő ügyvédi majd főbiztosi tevékenysége során keletkezett okmányok és számos per iratanyaga. Ez utóbbiak mennyisége valóban meghökkentő: a költő az 50-es évek második felében, épp a nagy mű érlelődésének idején, állandóan perben állott valakivel. Különösen fájdalmas lehetett számára, amikor volt felesége, Fráter Erzsébet citálta őt újra és újra a bíróság elé, bizonyos ki nem fizetett összegekre hivatkozva. (Bár szó ami szó, Madách valóban nem sietett elvált neje számára a hatóságilag megállapított évjáradékot kifizetni.) Rendkívül érdekesek azok az iratok is, amelyek a Madách Imre ellen lefolytatott rendőrségi vizsgálat részleteit tartalmazzák. Mint tudjuk, a költőt egy év börtönbüntetésre ítélték, mivel Kossuth egykori titkárát, a távollétében halálra ítélt Rákóczy Jánost bujtatta. Emellett azonban az a vád is fölmerült ellene, hogy egy Hinkó János nevű személlyel együtt forradalmi mozgalom szervezésén és egy magyarországi felkelés kirobbantásán munkálkodik. A költőt évekig rendőri megfigyelés alatt tartották. A Madách elleni hatósági vizsgálat fellelhető iratait eddig még nem dolgozták fel (egyedül Spáczay Hedvig írt erről a kérdésről a Nógrád megyei Múzeumok évkönyve 1983. évi, jubileumi kötetében), pedig ezek a korábban sehol nem publikált okmányok bepillantást engednek a Bach-rendszer elnyomó apparátusának, mindenekelőtt pedig besúgó gépezetének működésébe. Áz összeállítás második fejezetében a Madách család egyes tagjainak életével kapcsolatos dokumentumokat találunk. Különösen érdekesek azok az iratok, elsősorban magánlevelek, melyek a szigorú és rendíthetetlen akaratú anya, Majthényi Anna egyéniségét világítják meg. Itt, a kötetnek ebben a részében kaptak helyet a költő nővérének, Máriának, és családjának borzalmas meggyilkolásáról tudósító akták. Az iratokból értesülhetünk a gyilkosok kilétének megállapítására irányuló hatósági vizsgálat lefolyásáról. (A tettesek végül elnyerték méltó büntetésüket.) Szintén még a második fejezetben — attól némileg elkülönítve, külön alfejezetben — olvashatók a Madách-birtokok utóéletére vonatkozó dokumentumok: így a költő unokaöccse által indított örökösödési per (1908— 1912,) valamint az alsósztregovai birtok elárverezésével (1938) kapcsolatos bírósági eljárás anyaga. A kötet harmadik fejezete regesztákat tartalmaz. Olyan dokumentumok kivonatait tanulmányozhatjuk itt, amelyek az előző részekben különböző okokból nem kaphattak helyet, de a kutatók számára esetleg hasznosak lehetnek. Ebben a fejezetben találjuk a Besztercebányai Levéltár Madách Imrére vonatkozó iratait is. A Nógrád Megyei Levéltár immár második Madách-dokumentumkötete elmélyíti és teljesebbé teszi a Tragédia szerzőjéről alkotott képünket, de a korszakkal kapcsolatos ismereteinket is gyarapítja. A munka, mint ahogy a szerkesztők is remélik, eredményesen járulhat hozzá az oly régóta várt Madách Kritikai Kiadás megjelentetéséhez. Zábori László 97