Levéltári Szemle, 44. (1994)

Levéltári Szemle, 44. (1994) 4. szám - KILÁTÓ - Horváth András: A hidegháború történetével foglalkozó washingtoni konferencia (1994. március 19–21.) levéltári vonatkozásai / 69–75. o.

sorolás természetesen még így sem teljes, hiszen az egyik legfontosabbat — az USA Nemzeti Levéltárát — még meg sem említettük!) A szekcióban elsőként a Haditengedészeti Levéltárakkal kapcsolatos előadások hangzottak el. A gyűjteményeknek itt is fontos részét képezik az egységparancsnokok naplói, melyeket a haditengerészetnél hivatalosan „Parancsnoki Kronológiáknak" neveznek. Ezek 4 fő részből állnak: 1. A szervezés dátuma, az egység elhelyezése, a parancsnok és főbb alárendeltjeinek neve. 2. Rövid beszámoló az egység adott időszak alatti tevékenységéről. 3. A fontosabb események kronologikus felsorolása. 4. Mintegy mellékletként csatolva bármely olyan dokumentum (újság, jelentés, térkép, fénykép, üzenet), melyet a parancsnok valamilyen okból megőrzésre méltónak tartott. A „Parancsnoki Kronológiák" mellett a haditengerészeti iskolák anyaga képezi ezen archívumok úgynevezett „Hivatali Gyűjteményét". Á második igen értékes csoport a „Personal Papers Unit", amely személyes irathagyatékokból áll és kitűnő forrásanyag például az egyes — a hidegháború idején végrehajtott — flotta-demonstrációkra vonatkozóan. Mivel a két Haditengerészeti Levéltárban őrzött iratanyag viszonylag nem nagy mennyiségű, igen jól állnak számítógépes feldolgozásával, és erősen fogadkoztak, hogy azt már a közeljövőben 100%-ossá teszik. A Légierőtörténeti Kutatási Központ gyűjteménye részben egyes egységek anyagából, részben az úgynevezett „Special Collections"-ból áll. Utóbbi egy vegyes jellegű matéria, melyben rengeteg személyes dokumentum, a témára vonatkozó disszertációk, cikkek, mozi és tv-filmek, és olyan hangszalagtár is van, mely 1945-től egészen a hetvenes évekig tartalmaz az egyes bevetések részeseivel készült interjúkat. Az „oral-history" program keretében a hangszalagtár állománya folyamatosan bővül. Általános jelenség, hogy a légierőkre vonatkozó anyagokra nézve szigorúbb kutatási szabályok vannak érvényben, mint egyébként. Az Egyesült Államokban, — ahol pedig nagy a kutatási szabadság! — sincs ez másként. Aki nem USA állampolgár, annak saját washingtoni követségén keresztül különleges kutatási engedélyt kell kérnie, ha a légierők története iránt érdeklődik. A külföldinek ezt az egyébként már nem minősített dokumentumok esetében is meg kell tennie! Az engedélyezési eljárás 6—8 hetet vesz igénybe. A számítógépes feldolgozás egyébként itt is előrehaladott — 90%-os — és van egy olyan rendszerük is, ahol a címszavak sorrendjét szabadon variálva, sokféle szempontot érvényesítve kereshet a kutató a számítógép segítségével. A program rögtönzött témabibliográfiák összeállítására is alkalmas. A következő előadás a tulajdonképpeni vendéglátóink — US Army Center of Military History — őrizetében lévő gyűjtemény-együttesekről számolt be. Fontos részt képeznek itt az évenkénti jelentések, melyeket az egyes magasabb egységektől küldenek, ezen belül is kiemelkedőek a koreai és a vietnami háborúval foglalkozó anyagok. Van egy remek biográfiai gyűjteményük, büszkeségük pedig a „Selected Materials" nevű, teljes mértékben feldolgozott, válogatott dokumentum-csoport, mely a hidegháborús incidensek tanulmányozásához nélkülözhetetlen. Könyvtáruk 40 ezer kötetet tartalmaz, mely állománynak 1/3-a foglalkozik a hidegháború témakörével. Az intézet történeti, haditanulmányi, szervezéstörténeti, múzeumi és a publikálást támogató részlegekkel is rendelkezik. A 8. szekció utolsó előadójaként Ronald Landa, a Pentagon közvetlen őrizetében lévő történeti értékű iratokról számolt be. A gyűjtemény fő része maga is a hatalmas, ötszög alakú épületben van és természetesen ez a legkevésbé hoz72