Levéltári Szemle, 44. (1994)

Levéltári Szemle, 44. (1994) 4. szám - KILÁTÓ - Blazovich László: Látogatás a münsteri levéltárakban / 66–68. o.

az egykori Lotharingiai kolostor megmaradt részének felújított épületében. Itt a szabadságon lévő igazgató Franz-Josef Jacobi helyett Hannes Lambacher igazgatóhelyettes fogadott. A viszonylag kis épülethez közel található a raktárépületük is. Az 500 folyómétert őrző levéltárnak 10 alkalmazottja van. Amennyire gazdag középkori és koraújkori iratanyaggal rendelkezik a tartományi levéltár, annyira hiányos e tekintetben a városi. 1534-ben Münster anabaptista korszaka idején elpusztultak a korábbi iratok. A város privilégium-levele sincs meg, onnan tudják, hogy mikor kaphatta privilégiumát (1170 körül), hogy az Osnabrück-i privilégiumlevélben a münsteri jogokat adományozta a donátor a városnak. A kevés korai anyag egy része jól feldolgozott, az újkori iratok javarésze még várja, hogy a „Findbuch" elkészüljön róluk. A városi levéltár is elsősorban a közigazgatási iratokat gyűjti és mellette a városban található intézményekét. Családi fondók is találhatók anyagában. Ottlétemkor érkezett a városnak egykor jeles polgármestert adó Hüffer család iratanyaga. E családi fondok azonban meglehetősen töredékesek. A városi levéltár is elkészítette Kurzübersicht-jét. Mindkét levéltár aktívan részt vesz a helyi és tartományi tudományos életben, a városi levéltárnak jelentős feladat jutott a honismeret területén is. Kiállításuk, kiadványaik és gyűjteményeik egy része is erre enged következtetni. Mindkét levéltár végez önálló kiadói tevékenységet. A városi levéltár 1898 óta rendelkezik sorozatával, amelynek címe: Források és tanulmányok Münster város történetéből. Azóta újabb sorozatot is indítottak. A tartományi levéltár is több sorozatot jelentet meg. A levéltárosok nemcsak saját kiadványaikban publikálnak, aktívan részt vesznek a tudományos életben. Franz-Josef Jacobi volt a szerkesztője a város alapításának 1200. évfordulójára megjelent 3 kötetes díszes és jól szerkesztett, színvonalas írásokat tartalmazó monográfiának, amelynek az általam megismert levéltárosok mindnyájan munkatársai voltak. Hans Joachim Behr az egyik szerkesztője a wesztfáliai történelmi társulat folyóiratának, a Westfálische Zeitschriftnek, amelynek 1993-as impresszummal megjelent, 143. kötete látott napvilágot legutóbb. Jók a levéltárak és az egyetemek kapcsolatai is, számos szakdolgozat születik a levéltárakban, és levéltárosok is oktatnak az egyetemen, amelyre minden münsteri büszke, hiszen a 300 ezer lakost számláló városban 40 ezer az egyetemisták száma, és ezzel a münsteri a harmadik legnagyobb universitas Németországban. A két délelőttre terjedő rövid látogatás (Stippvisite) során hasznos tapasztalatokat gyűjtöttem. A legfontosabb talán az volt: láthattam, milyen fontosnak tartják az iratok begyűjtését, levéltári feldolgozását, és az e munkákból származó kutatási eredmények közzétételét. Némi büszkeséggel észleltem, hogy a magyar levéltárosok is ismerik és alkalmazzák azokat a munkaformákat, amelyeket a münsteri kollegák. A teljesítmény és a színvonal természetesen személyenként és levéltáranként különböző, a teljesítmény-összemérés nehéz, és talán nem is lenne szerencsés. Blazovich László 68