Levéltári Szemle, 44. (1994)

Levéltári Szemle, 44. (1994) 4. szám - KILÁTÓ - Blazovich László: Látogatás a münsteri levéltárakban / 66–68. o.

A Münsteri Állami Levéltárat 1803-ban állították fel az állam által bekebelezett magánlevéltárak anyaga számára. Miután 1816-ban Wesztfália porosz tartomány lett, gyűjtötték egybe öt levéltári raktár (Arnsberg, Háxler, Minden, Mürister és Paderborn) anyagát, majd a környező világi és egyházi testületek, kolostorok, grófságok iratait is beszerezték, valamint vásárlás útján szintén gyarapították anyagukat. A régi porosz igazgatás iratai is a münsteri levéltárba kerültek. A detmoldi állami levéltár felállítása után a gyűjtőköréhez tartozó iratokat Münsterből 1963-ban elszállították. Németországban a levéltár a gyűjtőterületéhez tartozó szervek irattárából maga választja ki a megőrzésre fontosnak tartott iratokat, és elszállítja, a többit pedig megsemmisítik. Amint a fentiekből is látható, a múlt század elején végzett begyűjtés következtében igen gazdag korai anyaggal rendelkezik a Münsteri Állami Levéltár. 813-ból származik a 100 ezer pergamen oklevél közül az első, Nagy Károly privilégiumlevele, amelyet a szász nemesek számára adott. A legfontosabb dokumentumaikat a Dokumente Westfálischer Geschichte című sorozatukban jelentetik meg hasonmás kiadásban. A fondokba és állagokba tagolt iratanyag mellett igen gazdag, 82 000 darabból álló térképgyűjteménnyel is rendelkeznek. Az iratrendezési és tudományos kutató munkát 150 ezer kötetes könyvtár könnyíti meg. A rongálódott anyag konzerválását és restaurálását saját műhelyükben végzik. Nyilvántartásaikat folyamatosan fejlesztik. A legfontosabbnak az ún. Findbuch-okat, azaz repertóriumokat tartják. A magyar levéltáros gyakorlatban kevésbé, a környező országokéban ismert nyilvántartási forma, amelyben az oklevelek darabszintű regesztázása mellett, a későbbi források állag vagy akta szinten kerülnek regesztázásra és kötetbe szerkesztésre. E munka esetlegesen folyik a hazai levéltárakban is, gondoljunk a korai megyei és városi jegyzőkönyvek regesztázására, vagy az 1962-es 70-es években készült, ma is a levéltárainkban őrzött regesztákra. A Findbuch-ok alapján készül a Kurzübersicht, a mi ismertető leltárainkhoz hasonló, azokénál kevesebb anyagleírást tartalmazó mű. (Sajnos az Országos Levéltár, Hajdú-Bihar és Csongrád megyék, valamint néhány szaklevéltár mellett nincs tudomásunk arról, hogy mások is kísérleteznének ezzel a formával, amely a bevezetőben leírt levéltártörténet után a levéltárban található fondekat és állagaikat ismerteti.) Az egyes leírások a fond vagy állag megjelölését, rövid jellemzését, terjedelmét, tartalmi ismertetését, kapcsolatait más fondokkal és levéltári anyagokkal, valamint az illető anyagról szóló irodalmat tartalmazzák. A levéltár minden munkatársának személyi számítógép áll rendelkezésére, írásbeli munkáját ennek segítségével végzi. A számítógép bevett munkaeszköz, de nagyon jól tudják felhasználásának korlátait "Ts. A számítógépes adatfeldolgozás eredményeképpen készülnek el az éves beszámoló jelentések, amelyek sokban hasonlítanak a magyar levéltárakban készítettekhez. Az adatokból megtudható, hogy a levéltárat 1466 kutató kereste fel az 1992-es évben, belőlük 93 volt a külföldi, 60 százalékuk Hollandiából, 20 százalékuk az Egyesült Államokból érkezett. 6250 írásbeli megkeresésük volt. A munkát 58 keret és 48 betöltött létszámmal végzik. A béreket nem tekintve egy éves költségvetési kiadásuk 502 581 DM volt. Számomra meglepő, hogy ennek az összegnek majd harmadát, 168 205 DM-t mikrofilmezésre költötték, és a levéltár bevételei (97 755 DM) a béren kívüli kiadások egyötödét képezték, amelynek több mint fele fényképész munkából és másolásból jött össze. A német levéltárak egyébként általában messze előttünk járnak a fotó-, és mikrofilm-, valamint a restauráló műhelyek felszereltségét és kihasználtságát illetően. Ez nem pusztán anyagi, szemléletbeli kérdés is. Nem messze a tartományi levéltártól található a Münsteri Városi Levéltár, 67