Levéltári Szemle, 44. (1994)

Levéltári Szemle, 44. (1994) 4. szám - KILÁTÓ - Albrechtné Kunszeri Gabriella: "Delta terv" a kulturális örökség megmentésére Hollandiában / 51–54. o.

a passzív és aktív konzerválás, továbbá a restaurálás lehetőségeiről. Az értékelő tanulmányok talán legfontosabb része az ún. passzív konzerválással, azaz a megelőző állományvédelemmel, nevezetesen a tárolási és kiállítási körülmények­kel foglalkozik, melyek a tárgyak állapotát és élettartamát döntően befolyásol­ják. Tudományos kutatások eredményeire támaszkodva kidolgozták az optimá­lis tárolás követelményeit (klíma szabályozó és mérő műszerek, fény elleni vé­delem, savmentes tárolóeszközök használata, a takarítás módja stb.). A felmérés eredményei a legrosszabb elképzeléseket is alulmúlták. Megállapították, hogy a vizsgált mintegy 40 intézményben alig van olyan, ahol a körülmények az ideá­lishoz közeliek lennének. Becslés alapján a kívánatos helyzet megteremtéséhez kb. 80 millió gulden látszott szükségesnek. Viszonylag új ismeret, hogy a légszennyeződés fokozódása miatt a múzeu­mokba és levéltárakba csak tisztított levegőt szabad beengedni, ugyanis a ku­tatások bebizonyították, hogy az amúgy is savas papír bomlását a savas lég­szennyeződés gyorsítja. A levegőtisztító berendezésekre 10 millió guldent ter­veztek, melynek terhére a legmegfelelőbb módszer kiválasztására a hágai Nem­zeti Levéltárban végeztek kísérleteket. A savas papír problémájának és a tömeges savtalanítási eljárások értéke­lésére átfogó tanulmány készült. Kiterjedt állapotfelmérés során megállapítot­ták, hogy a Nemzeti Levéltárban őrzött iratok 1,5%-ának papírja törékenység miatt már nem kutatható és az 1840—1950 közötti időszakból származó irato­kat is ugyanez a veszély fenyegeti. Hollandia nemzetinek minősülő levéltárai­ban együttesen mintegy 81 km ilyen irat van. Az ismert tömeges savtalanítási eljárások előnyeit és hátrányait értékelték, majd ezt követően viszonylag nagy mennyiségű anyag próbaüzemű savtalaní­tási tapasztalatai után döntenek — az egyébként meglehetősen drága — keze­lés bevezetéséről. A savas iratok „megmentésére" lehetséges alternatíva a más információ­hordozóra (videolemez, mikrofilm stb.) való átvitel. Bár az érvényes holland le­véltári törvény nem teszi lehetővé a helyettesítést, azaz az eredeti megsemmi­sítését a másolatkészítés után, az új törvény ezt már meg fogja engedni (1992. évi adat). A helyettesítési akció semmiképpen nem eredményezheti azt, hogy ebből a kórból semmi ne maradjon fönn eredetiben: néhány kulturális-törté­nelmi fontosságú dokumentumot igyekeznek a lehető legjobb állapotban meg­tartani. - ' Mindenesetre nem lehet várni addig, amíg a problémakör egyértelműen tisztázódik ezen a területen, ezért fontos megelőző állományvédelmi intézkedé­sekhez biztosítottak pénzt: a tárolóeszközök savmentesre cseréléséhez és a leg­inkább kutatott anyagok mikrofilmezéséhez. Miután a filmek és a hangfelvételek korlátozott élettartama is bebizonyo­sodott, a gyűjtemények veszélyeztetett darabjait a Delta terv keretében új hor­dozóanyagra másolják át. A károsodott dokumentumok, múzeumi tárgyak és egyéb kulturális emlé­kek aktív konzerválására és restaurálására is lehetőséget adtak, erre azonban csak speciális, indokolt esetben kerülhet sor, és az erre előirányzott összeg is kisebb. Már a Delta terv megvalósításának kezdetén világossá vált, hogy az állo­mányvédelemben feltárt hatalmas lemaradás miatt milliárdokra lenne szükség. Ugyanakkor a légszennyeződés és a 19. századi savas papírok károsodása közötti összefüggés, ami további jelentős költségigényeket támaszt, csak az elvégzett kutatások során vált nyilvánvalóvá. Miután az állományvédelmi problémák tel­jes megoldásához szükséges pénz belátható időn belül nem biztosítható, az in­tézkedéseket fontossági sorrendbe állították. 52

Next

/
Oldalképek
Tartalom