Levéltári Szemle, 44. (1994)

Levéltári Szemle, 44. (1994) 4. szám - KILÁTÓ - Albrechtné Kunszeri Gabriella: "Delta terv" a kulturális örökség megmentésére Hollandiában / 51–54. o.

Levéltárakban és múzeumokban abszolút elsőbbséget biztosítottak a nyilvántartásnak és a konzerválásnak, mert ami most elvész, az nem pótolható. Ügy döntöttek tehát, hogy mindenekelőtt a jó tárolási körülmények megteremtéséhez szükséges költségeket fedezik. Ennek azonban az a következménye, hogy a látványos restaurálásra (azaz az állapot stabilizálásán túlmenően a tárgy eredeti állapotának helyreállítására) nem jut pénz ebből a keretből. Az ilyen értelmű, nem könnyű döntés mellett szólt az, hogy a helyreállító kezelések később is elvégezhetőek, azonban a nem konzervált, vagy a rosszul tárolt tárgy pusztulásának folytatódása jóvátehetetlen károkat okoz. A támogatás mértékéről másodsorban a gyűjtemény kulturális-történeti értéke alapján döntenek. A Delta terv költségvetésének viszonylag nagy hányadát fordítják fizetésekre. Részben a kutatásokat finanszírozzák (az amszterdami Központi Laboratórium a tapasztalatok gyűjtőhelyének funkcióját tölti be), részben az egyszerű állományvédelmi munkák elvégzésére alkalmazott betanított munkaerőkre, továbbá a nappali tagozatú restaurátorképzés bővítésére és nem utolsósorban az egyes intézményekben dolgozó személyzet állományvédelmi képzésére. A minisztérium tanfolyamokat szervez állományvédelmi szakmunkások képzésére, akik restaurátor irányításával fognak a gyűjteményekben dolgozni.

3 A Delta terv jó értelemben véve felforgatta Hollandiát, de külföldön is egyre nagyobb híre van ennek a párját ritkító akciónak. A holland példa nyomán Svájcban is felmerült egy hasonló akció beindítása, mert feltételezik, hogy az ottani gyűjteményekben is aggasztó állapotok uralkodnak.

4 Az ügyben politikai erők bevonásával kell legmagasabb szintű döntést hozni. Nagy előrelépést jelentene, ha a következő népszavazás alkalmával egy „kulturális igény" fejezet bekerülne az alkotmányba. :, A Delta terv eredményeit széles körben publikálják mind hazai, mind nemzetközi fórumokon és azok felhasználását lehetővé teszik. A tervről a hétköznapi emberek is tudnak, mivel a hírközlő szervek rendszeresen foglalkoznak vele. A napilapok éppen hazautazásom előtt számoltak be arról, hogy az illetékes hatóságok az első három év eredményeinek értékelése alapján további jelentős mértékű támogatás megítéléséről döntöttek. Á felelős minisztérium az értékelés alkalmával a következő három évre szóló stratégiát is meghatározta.

5 Levéltári vonatkozásban a stratégia két fő célkitűzés megvalósítására irányul: 1. A dobozolási akció befejezése: a levéltári anyag savmentes csomagolópapírba és savmentes dobozokba helyezésével a papír további károsodásának megakadályozása. 2. A savasodás és a használat által leginkább veszélyeztetett 19. és 20. századi anyagok megmentése. Az első pontban említett dobozolási akció a Nemzeti Levéltárban 1991-ben indult, és a 160 km anyagot érintő munkát 2000-re tervezik befejezni. A tárolási körülményeket is jelentős mértékben javítják a raktárak és a légkondicionáló berendezések felújításával. Az elmúlt két év és a közeljövő egyik legfontosabb feladata a Nemzeti Levéltárhoz tartozó 13 épület felszerelése levegőtisztító berendezésekkel. A második pontban szereplő feladat megoldására két irányban történik intézkedés: a) A rendelkezésre álló pénz nagyobb részét a mikrofilm programra fordítják. A mikrofilmezésre kerülő anyagokat a korábbi állapotfelmérés, a használat gyakorisága és a történeti érték alapján választják ki. A mikrofilmezést követően az eredetit a minél hosszabb élettartam érdekében optimális körülmények között őrzik, és kutatásra csak a mikrofilm vagy a mikrofish használható. 53