Levéltári Szemle, 44. (1994)

Levéltári Szemle, 44. (1994) 4. szám - LEVÉLTÁRTÖRTÉNET - Major Zoltán László: Adatok Hajdú-Bihar megye községi irattárainak helyzetéhez 1960–1970 között / 45–50. o.

MAJOR ZOLTÁN LÁSZLÓ Adatok Hajdú-Bihar megye községi irattárainak helyzetéhez 1960—1970 között Csaknem egy évszázad — 92 esztendő — telt el, amióta a községi ügyvitelt szabályozó 126 000/1902. BM sz. rendelet megjelent. Elképzelhetetlen mértékű pusztítást hozott ez a század emberéletben, gazdaságban, szellemi értékekben egyaránt. A grandiózus iratpusztulás felbecsülhetetlen károkat okozott. A fentebbi rendelet semmiféle intézkedést nem tartalmazott a község régi (ügyvitelben már nem szükséges) iratanyagának elhelyezéséről. Következésképpen természetesnek vették az iratanyag meghagyását a község megőrzésében. Községi iratanyag levéltárban való intézményes elhelyezésére így sehol nem került sor.

1 Több belügyminiszteri rendelet már a 30-as években szólt a községek felügyeleti vizsgálatának fontosságáról,

2 a 40-es évek községi hivatalvizsgálatai is sok negatívumot tártak fel.

3 Az 1945 utáni kezdeti időszakban sem javult az irattárak helyzete, kellő megbecsülésük elmaradt. Az ellenőrzések nélküli kampányszerű iratselejtezések mintegy megtizedelték irattárainkat. Ekkor került selejtbe a községi irattárak nagy része is.

4 Az 1950-ben megalakuló tanácsrendszer jelentős közigazgatási-ügyviteli változásokat jelentett ugyan, de az iratkezelési-irattározási problémák már az induláskor jelentkeztek. Komoly hiányosságok mutatkoztak az iratkezelés rendjében is.

5 Amikor az általános iratgyűjtés keretében 1951-ben a községi iratanyag begyűjtése is megindult, a levéltári dolgozók az iratokat gyakran a tanácsháza padlásán, pincéjében ömlesztett állapotban találták meg.

6 A községi iratkezelés lazasága, az elhanyagolt irattári munka, a tanácsrendszer működésének funkcionális zavarai, az iratrongálás és sok más tényező együttes hatása intézkedéseket követelt. Meg kell jegyeznünk, hogy a tanácsi munka racionalizálása közben történtek is intézkedések, ezek értékelése azonban most nem feladatunk. Csupán megemlítjük az 1058/1956. (VI. 28.) sz. minisztertanácsi határozatot, amely 1956. december 31-től kezdődően hatályon kívül helyezte a 178/1951. (IX. 30.) MT sz. rendelettel bevezetett csoportszámos iktatási-nyilvántartási rendszert. Megengedte az intézményeknek a régi sorszámos, alapszámos iratkezelési rendszerhez való visszatérést. A Kormánytitkárság a 2097—1956. (VI. 28.) MT sz. határozat alapján elkészítette a tanácsok minta ügyviteli szabályzatát. Ezt követően 1957. április 14-én tették közzé az Elnöki Tanács 1957. évi 1—1 NET sz. határozatát a tanácsok munkájáról. Az iratok védelméről és selejtezéséről a 45/1958. sz. kormányrendelet szólt, amely új ügykörjegyzékek összeállításáról is intézkedett. Ez á rendelet az irattárakban megtiltotta a papírgyűjtő kampányokkal kapcsolatos iratselejtezéseket, amelyek korábban alkalmul szolgáltak az iratpusztításra.

7 A községi iratanyag struktúrájával kapcsolatban azt a tényt sem szabad figyelmen kívül hagyni a kédéses időszakban, hogy az 1956-os forradalmi események során keletkezett 45