Levéltári Szemle, 44. (1994)

Levéltári Szemle, 44. (1994) 1. szám - Bánkiné Molnár Erzsébet: A Jászkun Kerület mint önálló közigazgatási egység kialakulása / 28–32. o.

BANKINÉ MOLNÁR ERZSÉBET A Jászkun Kerület mint önálló közigazgatási egység kialakulása A kunok és a jászok betelepítése a XIII. században történt. A török (kipcsák) eredetű kunok letelepedését IV. Béla engedélyezte 1239-ben, majd a tatárjárás után 1246-ban. A jászok népként való említése először I. Károly 1323-ban 18 név szerint is említett jász kérésére kiadott oklevelében olvasható.

1 Szabó László szerint az alán eredetű jászok a kuno'kkal egy időben jöhettek Magyarországra, mint a kunokkal bizonyos alávetettségben élő népcsoport.

2 A kunok és a jászok belviszonyainak szabályozásáról megtelepedésüket követően több kiváltságlevél is keletkezett. 1279. június 24-én az első, augusztus 10-én pedig az úgynevezett második „kun törvény", melyet keresztségi kiváltságlevélként is neveznek. Ebben az oklevélben biztosította III. László király a kunok egyik legfontosabb kiváltságát, a jogszolgáltatás önállóságát a nádor legfőbb bírói tiszte alatt. Minthogy a nádori fennhatóság a jászok és kunok életében 1876-ig fennmaradt és kiemelt fontossággal bírt, úgy véljük, szükséges a vonatkozó részeket szó szerint is kiemelni. A törvénykezési ügyeket illetően a következők olvashatók az oklevélben:

3 „Azt is elrendeljük, hogy mint nagyatyánk Béla idejében a kun főrendek, kun nemesek és a kunok mind közönségesen országunk időszerinti nádorának bírósága alatt legyenek, ki maga mellé vévén az illető nemzetség bíráját, vagy főnökét, országunk lakosaival fölmerülendő minden ügyekben bíráskodni fog, mint nagyatyánk óta történt, kivévén azon esetet, hogy ha két kun nemes közti vérontás vagy panasz merülne föl, ekkor ugyanis, azon nemzetség bírája, melyhez a vádlott fél tartozik, fog a panasz fölött ítélni, s az ilyetén két kun nemes közötti pörhez a Nádornak semmi köze sem leszen, — és ha valamelyik az ily pörlekedők közül saját nemzetsége bírajának ítéletével meg nem elégedvén, mi hozzánk föllebbezne, akkor azok ügyét mi személyesen, az illető nemzetség bírájával együtt fogjuk törvény szerint elintézni..." A kunok alkotmánylevelének is tekinthető oklevél szerint a kunok főbírója a nádor volt, de voltak kivételek, 1419-ben Perén Miklós főlovászmester töltötte be a tisztséget, 1436-ban két kun bíró volt: Országh János és Kátay László. Albert király uralkodása alatt a nádor választása az országgyűlés hatáskörébe került, s ez időponttól már megválasztásakor a nádor személyéhez kapcsolták a kunok fölötti bíráskodás tisztségét. A jászok jogi helyzetét az említett 1323-ban kiadott oklevél szintén kiváltságoltnak mutatja, hiszen részükre szabad bíróválasztást enged. Az oklevélben III. Károly a kérelmező név szerint is megnevezett jászokat bár'ki más hatalma és bíráskodása alól kiveszi, kinyilvánítva, hogy „az egyedül ő felsége alatt katonáskodni köteles jászok rendjébe és társaságába áttétetnek; megengedtetik azonkívül nekik, hogy kapitányt vagy bírót, akit tetszik, azonban a királyi felség iránt hívet joguk van szabadon választani."

4 28