Levéltári Szemle, 44. (1994)

Levéltári Szemle, 44. (1994) 3. szám - Ujváry Gábor: Tudományszervezés – történetkutatás – forráskritika: Klebelsberg Kuno és a bécsi Magyar Történeti Intézet megalapítása / 10–31. o.

Thallóczy 1885-ben a Történelmi Társulat kongresszusán tartott beszámolója a Századok 1885. évfolyamának VIII. füzetében jelent meg, az idézett rész: 27—28. o. 9 A hivatkozott munkák: Jászay Pál: A magyar nemzet napjai a mohácsi vész után (Pest, 1846.); Anton von Gévay: Urkunden und Aktenstücke zur Geschichte der Verháltnisse zwischen österreich, Ungarn und der Pforte im XVI. und XVII. Jahrhundert. Bd. I—

III. (Wien, 1840—1842.); 12 kötetben, az 1526-tól 1606-ig terjedő időszakról jelentek meg a Magyar országgyűlési emlékek. Monumenta comitialia regni Hungáriáé (Szerk.: Fraknói Vilmos [I—

VIII. köt.], Fraknói Vilmos és Károlyi Árpád [IX—XII. köt.]) (Bp. 1874—1917.); 21 kötetes volt az 1540 és 1699 közötti adatokat földolgozó Erdélyi országgyűlési emlékek. Monumenta comilialia regni Transsylvaniáé (Szerk.: Szilágyi Sándor) (Bp. 1875—1898.). A bécsi magyar kutatásokat alaposan ismertette: Július Szekfű: Die ungarische Geschichtsforschung und die Wiener Archive == Historische Blaetter 1921. 1. Jahr. 1. H. 10 Károlyiról: Ludwig Bittner: Árpád von Károlyi als Archivar (Bp. 1933.) (Magyar fordítása: Bittner Lajos: Károlyi Árpád, a levéltárnok = Levéltári Közlemények [továbbiakban: LK] 1933/3—4. sz.); Szekfű Gyula: Károlyi Árpád, a történetíró. In: Emlékkönyv Károlyi Árpád születése nyolcvanadik fordulójának ünnepére (Bp. 1933.); Angyal Dávid: Károlyi Árpád emlékezete 1853—1940 (Bp. 1943.); önéletrajza: Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának Kézirattára (továbbiakban: MTA KK) MS 5356/8. Szekfű és Eckhart kinevezésének időpontjáról: Magyar Országos Levéltár (továbbiakban: MOL) K 27 — 1922. szept. 7-i ülés, 24. és 25. napirendi pont: Eckhart önéletrajzai: MTA KK MS 5614/59—66. Miskolczyról: Hans Wagner: Július Miskolczy (1892—1962) = Mitteilungen des österreichischen Staatsarchivs 15. Bd. 1962, 697—700. o. önéletrajzát 1.: MOL K 66 — 1936—III/6 (30.399/1935.) 11 Klebelsberg elnöki megnyitója: BCT 3—15. o. A Történelmi Társulat 1917-es, Fontes-szel kapcsolatos terveiről: Július Miskolczy: Das Institut für ungarische Geschichtsforschung in Wien und seine Publikationen = Mitteilungen des österreichischen Staatsarchivs 15. Bd. 1962, 578—579. o. (A továbbiakban: Miskolczy, 1962) Károlyi, Szekfű és Eckhart javaslata: OSzKK Analekta 6302 (A Magyar Történelmi Társulat iratai). A Klebelsberghez címzett levél 1918. február 12-i keltezésű. 12 A korábbi kutatási korlátozásokról: Károlyi Árpád: A Bécsi Magyar Történeti Intézet első lustruma (1920—1925) == LK 1925/1—4. sz. (A továbbiakban: Károlyi, 1925) Klebelsberg elnöki megnyitó beszéde a Történelmi Társulat közgyűlésén: BCT 28. o. 13 Károlyi már 1918 novemberében úgy vélte: „Én azt hiszem, hogy a németosztrák, a cseh és a délszláv állam amellett fog illó tempore nyilatkozni, hogy bizonyos kisebb s minden nehézség nélkül megosztható állagok kivételével a két levéltár főmassája maradjon együtt Bécsben... E három állam le fogja a negyediket, mármint a magyart szavazni". (Károlyi Árpád levele Angyal Dávidhoz 1918. november 14-én: MTA KK MS 801/483.) A bécsi levéltárak tervezett — a későbbiekben a proveniencia-elv Magyarországgal szembeni szigorú alkalmazása miatt végül csak kis részben megvalósult — szétválasztásáról: Ress Imre: A bécsi közös levéltárak szétválasztásának kérdése 1918—1919-ben = LK 1987/1—2. sz. A Klebelsberg-idézet: BCT 29. o. 14 Mindkét dokumentum lelőhelye: MOL P 1541 4. tét. 15 OSzKK Levelestár — Eckhart Ferenc Klebelsberg Kunohoz 1920. augusztus 23-án. 16 MOL P 1541 1. tét. 17 Fleischer Gyula: A bécsi magyar testőrségi palota = Magyar Művészet 1929/8. sz.; Schneider Márta: Magyar kulturális intézetek Bécsben a két világháború között. Á Bécsi Magyar Történeti Intézet és a Collegium Hungaricum. In: Magyarságkutatás. A Magyarságkutató Intézet évkönyve. Budapest 1989 (Bp. 1990.) 206—207. o. (A továbbiakban: Schneider, 1990); Lábán Antal: A bécsi Collegium Hungaricum (A bécsi Collegium Hungaricum füzetei I.) (Bp. 1928.) 11—15. o. (A továbbiakban: Lábán, 1928) Az exterritoriális területté nyilvánításról: MOL K 27 — 1918. nov. 13-i ülés, 3. napirendi pont. A Felszámoló Hivatal csekély mennyiségű, a kultúrjavakkal, levéltárakkal, múzeumokkal, könyvtárakkal kapcsolatos ügyekre vonatkozó iratanyaga a MOL-ban, K 144 19. tét. alatt található. A Klebelsberg-idézet: Klebelsberg Kuno: Küzdelmek könyve (Bp. é. n.) 222. o. 28