Levéltári Szemle, 44. (1994)

Levéltári Szemle, 44. (1994) 3. szám - Ujváry Gábor: Tudományszervezés – történetkutatás – forráskritika: Klebelsberg Kuno és a bécsi Magyar Történeti Intézet megalapítása / 10–31. o.

(Túlhajtott a munka? című cikk, megjelent a Nemzeti Űjság 1929. január 20-i számában.) A Gárdapalota elcserélésének tervéről szóló aktára — melyre Sárközi János barátom hívta fel a figyelmemet; állandó segítségéért itt is szeretnék köszönetet mondani — a Pénzügyminisztérium általános iratai között akadtam: MOL K 269 — 1940. 398—110.678. 18 Károlyi rendszeres — kezdetben negyedévenkénti, majd 1923-tól félévenkénti — jelentései: MOL P 1541 2. tét. Az idézett jelentés 1928. febr. 2-i keltezésű. L. még: Károlyi, 1925. 19 A Collegium Hungaricum történetének összefoglalása: Schneider, 1990, 211—214. o.; Lábán, 1928. 20 Az adatokat a részletes Állami költségvetés kultuszminisztériumra vonatkozó része alapján közlöm. A jelzett időszakban ez mindvégig a 24. cím alatt, a rendkívüli kiadások, majd a beruházások valamelyik rovatában szerepel. Bár a Collegium Hungaricumra mindig jobban „odafigyeltek", természetesen a történeti intézet helyiségei is szépültek a palotában. Méltán lelkesedett Pleidell Ambrus 1928ban: „Aki a Bécsi Magyar Történeti Intézetet három—négy évvel ezelőtt látta utoljára, alig fog ráismerni a magyar történettudomány bécsi otthonára." A lépcsőház „Klebelsberg Kuno jóvoltából" — akkoriban is divat volt hízelegni! — történt átalakítás nyomán az intézet otthonában „a tágas és díszes üvegajtón keresztül, a följárat egyenes folytatásaképp új, széles és világos folyosó fogad bennünket". Az összkép „oly stílusos, barátságos látvány, hogy nem csupán az intézet régebbi látogatóit, lakóit és ismerőseit lepi meg a legkellemesebben, hanem mint jól sikerült restauráció s egyszersmind a célnak teljesen megfelelő adaptáció a Műemlékek bécsi Bizottságának is elismerésével találkozott." = LK 1928. 353. o. 21 A könyvtár fölállításáról: Károlyi, 1925. Károlyi Árpád féléves beszámolóiban mindig megemlékezett a könyvtár gyarapodásáról, gyakran még a fontosabb újonnan szerzett művek címét is fölsorolva, ld. MOL 1541, 2. tét. A két idézet ugyaninnen származik, az első Károlyi 1927. február 2-án kelt jelentése az intézet 1926. július—decemberi tevékenységéről, a második Angyal Dávid 1930. január 21-i beszámolója az intézet 1929/30. első félévéről. A könyvtár hazaszállításáról: Schneider, 1990, 215. o. 22 Az erről szóló vitáról: Miskolczy, 1962, 577. o. Károlyi, 1925 szerint 1920 őszén jött létre az intézet, ugyanezt állítja A külföldi magyar intézetek megalapítása és 1924/25. évi működése (Bp. 1926.) című kiadvány 6. oldala. Hóman Bálint a szellemi együttműködésről 1935-ben megkötött magyar—osztrák egyezmény becikkelyezéséről szóló törvényjavaslat indokolásában (MOL K 27 — 1935. április 15-i ülés, 4. napirendi pont) az intézet 1921-es szervezéséről szól, ezt erősíti — többek között — a Magyar pedagógiai lexikon 2. kötetének (Bp. 1934.) Külföldi tudományos kapcsolatok címszava is. 23 1924 epochalis jelentőségéről: Károlyi 1925 januári jelentése. MOL P 1541 2. tét. A második megalapításról szintén ő beszél: Károlyi, 1925. Az idézet: M—A [Miskolczy Gyula]: A Bécsi Történeti Intézet = LK 1924. 198. o. 24 A Bécsi Magyar Történeti Intézet szabályrendelete. In: Az Országos Magyar Gyűjteményegyetem kiadványai 1924—25. év III. füz. (Bp. 1925.) 30—32. o. A szabályrendeletet valószínűleg Károlyi Árpád tervei alapján készítették: „Ezt a tervezetet, Kegyelmes Uram, szóbeli utasításod alapján készítettem. Azt kegyeskedtél akkor mondani, hogy a szellemi vagyis tudományos téren a Tört. Társulat tartsa kezében a gyeplőt, mint pl. a Római Intézetnél a M. Tud. Akadémia. Ez ideának megfelelően készült tervezetem 17. és 18. §-a: a szellemi vezetés a Tört. Társulaté, a budget a Gyűjteményegyetem Tanácsáé, melynek azonban a kiküldetéseknél is van javaslati joga." (OSzKK Levelestár — Károlyi Árpád Klebelsberg Kunohoz, 1923. aug. 12.) 25 A kultuszminiszter 1936. évi 17 200. sz., a külföldi magyar intézetek szervezeti, ügyviteli és igazgatási szabályozásáról szóló rendelete alapján az „intézet igazgatására nézve a m. kir. vallás- és közoktatási miniszter és a Magyar Történelmi Társulat... között kötött egyesség irányadó." 26 MOL (korábban: Üj Magyar Központi Levéltár = UMKL) XIX—I l-e — 1947. november 10. 27 Az Országos ösztöndíjtanács bevonásáról: MOL K 636—60 (20.905/1935). Az aktára kézzel írott megjegyzés szerint az előadó „Szily őm[éltósá]ga utasítására... érintkezésbe lépett a M. N. Múzeum tanácsának főtitkárával, akitől azt a szóbeli utasítást kapta, hogy a Tanács az új törvény [t. i. a Gyűjteményegyetem 1934-es átalakítása] életbeléptetésétől kezdve semminemű befolyást a belső tagok jelölésére nézve gyakorolni nem kívánt s a vonatkozó kérvényeket éppen ezért már a múltban is véleménynyilvánítás nélkül, további intézkedésre a V. K. M.-hez ter29