Levéltári Szemle, 44. (1994)

Levéltári Szemle, 44. (1994) 3. szám - Ujváry Gábor: Tudományszervezés – történetkutatás – forráskritika: Klebelsberg Kuno és a bécsi Magyar Történeti Intézet megalapítása / 10–31. o.

JEGYZETEK 1 Berlinnek a századfordul ón-századelőn a nemzetközi tudományos életben elfoglalt helyéről: Hubert Laitko: Geschichte der Wissenschaft in Berlin (Berlin, 1988.). Klebelsberg Harnackkal és Beckerrel kötött ismeretségéről és tudománypolitikai fölfogásáról: Huszti József: Gróf Klebelsberg Kuno életműve (Bp. 1942.) 13. o.; Glatz Ferenc: Kultúrpolitika és szaktudomány, 1919—1931 (Klebelsberg tudománypolitikai programja és a magyar történettudomány). In: Uő.: Nemzeti kultúra — kulturált nemzet 1867—1987 (Budapest, 1988.) 127. o. és 121—178. o. 2 Harnack híres, a német sőt az európai tudományszervezést és -politikát meghatározó emlékirata: Adolf Harnack: Aus Wissenschaft und Lében (Giessen, 1911.) 1. Bd. 41—64. o. Tudománypolitikai elképzeléseit alaposan elemzi-bemutatja: Ágnes von Zahn-Harnack: Adolf von Harnack (Berlin, 1936.). E szempontból különösen 420—429. o. 3 A Kaiser-Wilhelm-Institutok és a Notgemeinschaft céljainak rövid összefoglalását adja: Wolfgang Treue: Die Organisationen der Wissenschaft. In: Verbánde und Herrschaft (Bonn, 1970.) 421—426. o.; Részletesebb ismertetést ad a Kaiser-Wilhelm-Gesellschaft zur Förderung der Wissenschaften című, valószínűleg 1935ben megjelent brossura (H. n.), a Notgemeinschaft két világháború közötti történetére vonatkozóan: Thomas Nipperdey—Ludwig Schmugge: 50 Jahre Forschungsförderung in Deutschland. Ein Abriss der Geschichte der Deutschen Forschungsgemeinschaft. 1920—1970 (Berlin, 1970.) 9—67. o. és a Függelék adatai. A húszas évek eleji németországi tudománypolitika korabeli, az előzményeket is fölvázoló kiváló bemutatása: Kari Griewank: Staat und Wissenschaft im Deutschen Reich. Zur Geschichte und Organisation der Wissenschaftspflege in Deutschland (Freiburg im Breisgau, 1927.). A Becker idézet egy programadó írásból származik: C. H. Becker: Kulturpolitische Aufgaben des Reiches (Leipzig, 1919.) 16. o. A Klebelsberg-vélemény: Klebelsberg Kuno: Küzdelmek könyve (Bp. 1929.) 10. o. 4 A minden valószínűség szerint — Klebelsberg egyik legkiválóbb minisztériumi munkatársa-segítője — Magyary Zoltán szövegezte indoklás az 1927:XIII. tc.-ként becikkelyezett törvény preambuluma volt. Ld. a Magyar Törvénytár 1927. évi kötetének 173—174. oldalát. Magyary egyébként — talán ezzel is jelezvén, hogy a törvény az ő szellemi szülötte — a törvényjavaslat indoklás nélküli szövegét közölte a tanulmányaiból összeállított kötetben: A magyar tudományos nagyüzem megszervezése. Nyolc év a magyar tudományos élet kormányzatában. (Tudományos gyűjtemény 106.) (Pécs, 1931.) 185—191. o. 5 Fraknói Vilmos: A vatikáni levéltár és a római magyar történeti intézet. In: A katolikus Magyarország (Bp. 1902.) 425—429. o.; Vári Rezső: Történeti intézetek Rómában (Bp. 1916.) 45—52. o. 6 Erre utal a Thalloczy Lajoshoz 1909. április 17-én elküldött levele. „Bárcsak meg lenne valósítható a konstantinápolyi magyar intézet gyönyörű eszméje ... — írja. — Nézetem szerint szükség lenne: 1. egy tágasabb telekre... 2. egy az ottani klimatikus viszonyoknak megfelelő épület, melynek már külsőleg is el kellene árulnia, hogy »magyar ház*. Az épületben kellene lenni: a. egy tágasabb könyvtárteremnek ... b. pár egyablakos dolgozószobának... c. egy igazgatói lakásnak, d. ... több hálószobának az intézet tagjai számára, e. mellékhelyiségeknek, főleg konyhának és cselédségi lakásoknak... Az épületet egyszerű kivitelben kellene előállítani. 3. egy könyvtárnak... 4. Nélkülözhetetlen lenne a Nagyméltóságod által emlegetett folyóirat, mert Európa csak így venne tudomást az általunk végzett kultúr-munkáról. 5. Végül, de nem utolsósorban szükség lesz egy jó és szakavatott igazgatóra, mert hiába vannak intézmények, ha a személy nem arra való." Országos Széchényi Könyvtár Kézirattára (továbbiakban OSzKK) XI/549. fond. 7 József Ferenc főherceg: Megnyitó beszéd a Konstantinápolyi Magyar Tudományos Intézet igazgatótanácsának alakuló ülésén = Századok 1917/2—3. sz.; A konstantinápolyi magyar tudományos intézetnek szervezeti szabályzata (Bp. 1916.); A magyar tudománypolitika alapvetése (Szerk.: Magyary Zoltán) (Bp. 1927.) 457. o. 8 Klebelsbergnek a Történelmi Társulat közgyűlésein 1917-től 1923-ig elmondott megnyitói: Gróf Klebelsberg Kuno beszédei, cikkei és törvényjavaslatai 1916— 1926 (Bp. 1927.) (A továbbiakban: BCT) 3—73. o. Thalloczy Lajosról és bécsi köréről: Horánszky Lajos: Magyarok Bécsben. Károlyi Árpád és Thalloczy Lajos köre (A Thalloczy Lajos Társaság kiadványai 10.) (Bp. 1941.) 25—39. o.; Glatz Ferenc: Alkotmányos önállóság és történetírás. A „bécsi" magyar történetírók köre. In: Uő.: Nemzeti kultúra — kulturált nemzet 1867— 1987 (Bp. 1988.) 82—103. o. 27