Levéltári Szemle, 44. (1994)

Levéltári Szemle, 44. (1994) 2. szám - Kurányi Éva: Magyar–lengyel kulturális és egyetemi kapcsolatok a 19. század első felében / 19–28. o.

hány paraszti származású ifjú akadt köztük. Magyarországi születésű hallgatókról a Varsói Egyetem e korai szakaszából nincs tudomásunk. Az egyetlen forráskiadvány

27 csak a több mint húsz év alatt beiratkozottak nevét közli, és nem ad támpontot sem a nemzetiség, sem a hallgatók születési helyére nézve. Lengyelország történetében a Í9. század első felében indult meg a kapitalista átalakulás, a modern nemzeti fejlődés és a nemzeti függetlenségért folyó küzdelem. Az egyetem felállításának gondolatát a felvilágosodás korának kiváló elméi támogatták, s így az már a modern állam érdekeit szolgálta. Feladata volt, hogy olyan tanárokat, tisztviselőket és orvosokat képezzen, akik a társadalmi előrehaladás új osztályát, a haladó politikai gondolkodás magvát alkotják. Talán a számadatok birtokában nem túlzás egy új osztályról beszélnem: 1830-ig összesen 1133 diák végzett az egyetemen. Ez a diákság azonban legalább annyira nem volt egységes, mint maga a lengyel társadalom. Az I. Sándor cár által 1815-ben kiadott alkotmány csak a társadalom egyes rétegeit elégítette ki. A diákságnak az a része, amely ebbe tartozott, az egyetem elvégzése után állami szolgálatba lépett, s megpróbált beilleszkedni az adott rendszerbe. Velük szemben azonban jóval népesebb volt az ellenzék tábora, amely bátran támaszkodhatott az egyetemi és főiskolai hallgatókra is. Az elégedetlenkedőkkel szemben az országot irányító arisztokrácia egyre gyakrabban nyúlt önkényuralmi eszközökhöz. Befolyásuk alatt állt a Közoktatásügyi Minisztérium is. így nem csoda, hogy az egyetemet hamarosan az a vád érte, hogy a „konspiráció melegágya", s felmerült bezáratásának terve is. Ugyanakkor az egyetem nem volt egyértelműen forradalminak mondható. A tanári kar nagy triásza, a jogász Bandtke, a közgazdász Skarbek és az irodalmár Brodzinski a köznemesség és a polgárság érdekeit képviselte, s távol állt tőlük a forradalom gondolata. Ugyanakkor a tanári kar másik része — köztük Joachim Lelewel történész

28 — határozottan kiállt a radikális eszmék mellett. A forradalmi mozgalmak megfelelő visszhangra találtak a diákság körében is. Amikor a hatóságok betiltották a diákrefektóriumokat, az önképzőköröket, a fiatalok hamarosan létrehozták titkos szervezeteiket. Bár politikai és kulturális szerepüket tekintve egyik sem ért fel a vilnói Philomathsokkal, a Ludwik Mauersberger által 1818ban alapított Panta Koina nevű egyesület kijelentette: „Bárki, aki nem keres kenyeret, és mégis megeszi, az csaló és tolvaj.'' A Free Poles nevű szervezet — amelyet valamivel később alapított Heltman és Piatkiewicz —•, tudatosan követte Kosciuszko hagyományait. Fennállásának rövid két esztendeje alatt (1819—1821) erősen meghatározta az egyetemi élet jellegét. Az 1810-es évek második felének eseményei szoros párhuzamot mutatnak a németországi eseményekkel. Bár nincs tudomásunk arról, hogy a Free Poles szervezet tagjai kapcsolatba léptek volna a német „Burschenschaft'-okkal, a közép-európai diákság ebben az időszakban szinte mindenhol ugyanazon célokért lépett a politika színpadára. A varsói diákság a húszas években is hűen kitartott a radikális eszmék mellett. Egy részük részt vett az 1829-es „Koronázási összeesküvésében is.

29 A reakciós kormány letartóztatásokkal válaszolt a sikertelen akcióra. Ez adta az egyik okot a kellően ki nem dolgozott felkelés kirobbantására 1830. november 29-én. Az egyetemisták — bár a felkelés idején láthatólag egyesítette Őket hazaszeretetük — különböző irányzatokat követtek. Két esemény jelzi az egyetem életében a pártokra szakadást. 1830. december 2-án a mérsékeltek egy csoportja, a gang of student dandies, Lach Szyrma professzor vezetésével segített szétszórni a Hazafias Klub gyűlését. Á forradalmi csoport pedig 1831. január 25-én részt vett egy felvonuláson, amelyet a Hazafias Klub szervezett a Miklós cár parancsára öt évvel korábban kivégzett dekabristák tiszteletére/

50 A siker 26