Levéltári Szemle, 44. (1994)
Levéltári Szemle, 44. (1994) 2. szám - Kurányi Éva: Magyar–lengyel kulturális és egyetemi kapcsolatok a 19. század első felében / 19–28. o.
telén felkelés leverése után a cári hatóságok szigorú megtorló intézkedéseket alkalmaztak. A felkelés vezetőit kivégezték, száműzték vagy börtönbe zárták. A diákság azon része, amely ezt a sorsot elkerülte, nem folytathatta tanulmányait. Megkezdődött az iskolák és hivatalok eloroszosítása. Bevezették a szigorú cenzúrát, s 11831. október 24-én I. Miklós cár bezáratta a Varsói Egyetemet. 31 A főváros felsőfokú oktatási intézmény nélkül maradt az elkövetkező húsz évre. (Az egyre inkább jelentkező új igényeket úgy próbálták kielégíteni, hogy a diákságot ösztöndíjjal különböző oroszországi egyetemekre küldték.) 1832-ben elhurcolták a varsói könyvtárat és a tudományos gyűjtemények anyagát. A szépen fejlődő oktatásügyre végső csapást mért a Vilnói Egyetem bezáratása. Bár az általam vizsgált 60 évben magyar diák nagy valószínűséggel nem látogatta a Varsói Egyetemet, a lengyelországi események nem hagyták érzéketlenül az itthon és külföldön tanuló magyar ifjakat. A fiatal reformkori nemzedék elkötelezte magát a lengyel forradalmi események mellett. 32 Az 1848—1849-es forradalom bukása után megújult a lengyel oktatásügy. A konzervatív politika képviselőinek is érdekében állt a lengyel tartományok gazdasági fejlődése, a korszerű ismeretekkel bíró szakértelmiség számának növelése. Varsóban 1852-ben szervezték meg az építészeti kart, ahol a kor legkiválóbb építészei neveltek ki egy új mérnöki generációt a gyorsan terjeszkedő főváros számára. 33 1857-ben nyílt meg egy sebészorvosi akadémia. Az oktatásügy igazi győzelmét pedig az 1862-es év hozta, amikor a cári kormányzat megengedte az egyetem visszaállítását Varsóban, Főiskola (Szkola Glowna) néven. 37 ' 1867 után az osztrák birodalom fennhatósága alá kerülő Galíciában lett legkedvezőbb a helyzet. Itt engedélyezték a lengyel oktatási nyelvet, s széles körű iskolai hálózatot építettek ki. A krakkói és a lembergi egyetem mellett pedig egymás után jöttek létre a képzőművészeti, kereskedelmi, bányászati, műszaki és állatorvosi akadémiák. 35 A lengyel tartományok egyetemeiről, de Európa bármely universitásáról Magyarországra hazatérő diákok megpróbálták itthon meghonosítani a külföldi szellemi műhelyekben tanultakat. Törekvésük az európaiság megtartására irányult, és ennek fontosságát jól érezte a magyarság hosszú évszázadok alatt. Jól tudták: a magyar nép csak akkor őrizheti meg önmagát, ha közben nem veszíti el azokat a kapcsokat, amelyek Európához kötik. Tudták ezt a magyar történelem külföldet járt egyetemistái, s tudnunk kell nekünk is — ma, a 20. század végén. JEGYZETEK 1 A krakkói magyar bursa hallgatóinak névsorát — sok hibával — még a 19. század elején kiadták = Sámuel Bandtke: Regestrum Bursae Cracoviensis Hungarorum nunc primum ex autographo codice Bibliothecae Cracoviensis editum. Budae 1821. 88. 1. Később ennek javított változatát Schrauf Károly adta ki: A krakkói magyar tanulók háza lakóinak jegyzéke 1493—1558. Bp. 1893. = Magyarországi tanulók külföldön 3. kötet. Lásd még: Balázs János: Sylvester János és kora Bp. 1958. 26. és 57. 1. 2 A hallgatók névsora a kezdetektől éppen az általunk vizsgált korszakig van kiadva. Vö. Album Studiosorum Universitatis Cracoviensis 1400—1780. I— V. Tomus, Krakkó 1887—1954. A XV. században 2300 magyar hallgató volt bejegyezve az egyetemen, közülük 1673 fő iratkozott be 1460 és 1500 között. Volt olyan időszak akkoriban, amikor az egyetem hallgatóinak egynegyede magyarországi származású volt. 3 Kilenc európai ország felsőoktatási struktúrája I— II. (Szerk.: Déri Miklósné) Bp. 4 Uo. mint előbb, és Historical Compendium of European Universities (Ed.: Lubor Jílek). Geneve 1984. 188—189., 310—314. 1. 5 Kouács Endre: A lengyel kérdés a reformkori Magyarországon. Bp. 1959. 6 Erre vonatkozólag lásd bővebben Kovács Endre i. m.-jét. 27
