Levéltári Szemle, 44. (1994)

Levéltári Szemle, 44. (1994) 2. szám - Kurányi Éva: Magyar–lengyel kulturális és egyetemi kapcsolatok a 19. század első felében / 19–28. o.

zött mindössze 8 teológus — 8 orvos — és 1 bölcsészhallgató nevét jegyezték be az anyakönyvekbe. Jogászhallgatók egészen 1853-ig nem érkeztek Krakkóba. Annak ellenére, hogy az 1815-ös bécsi kongresszus alapvető változásokat hozott az európai politikában, a korábbi egyetemi szabályok egészen 1818-ig voltak érvényben. A kongresszust követő három évben azonban a tényleges hatalom a három „pártfogó" udvar által felállított Szervezőbizottság kezébe ke­rült. A „Szerves Alapszabályokéra jelentős hatással volt Ernest Reibnitz po­rosz képviselő részvétele a bizottságban. Walenty Litwinski rektorral együtt — a porosz egyetemek mintájára — a Krakkói Egyetemnek jelentős autonómiát és vezető szerepet akart biztosítani. Ezen törekvés miatt természetesen összeüt­közésbe került Krakkó Szabad Város Kormányzó Szenátusával. Az alapszabá­lyok ezért kijelölték az egyetem Nagytanácsát, közvetítő szervként közte és a szenátus között. 14 Megmaradt a Rektori Tanács, mint a tanári kar képviselete —, de tulajdonképpen elvesztette létalapját annak ellenére, hogy 1833-ig meg­tartotta üléseit. Ugyanakkor a gazdasági és igazgatási ügyeket kivették az egye­tem közvetlen hatásköréből, és átadták a Kormányzó Szenátusnak. Ezek az ösz­szeütközések, valamint az 1820-as egyetemi zavargások arra vezettek, hogy a szenátus felfüggesztette a „Szerves Alapszabályok" némely pontját, és az 1821. május 2í-i levéllel bevezette a „Kiegészítő Berendezés"-! 15 Ennek értelmében egy kinevezett kormánybiztos részt vehetett a Nagytanács ülésein, és minden ügyben vétójoggal rendelkezett. Ez az általános szigorítás az európai általános politikai helyzettel volt kap­csolatban. A reakció erősödése, Metternich és Nowosilcow növekvő befolyása a kis Krakkói Köztársaságban úgy csapódott le, hogy az ifjúság bármiféle sza­badságmozgalmát csírájában elfojtották. Áz 1826. szeptember 29-én életbe lép­tetett szabályok szétválasztották a hatásköröket. A tudományos ügyeket a rek­tor és az Akadémiai Szenátus kapta. Ez a meglehetősen kevéssé ismert időszak 1833 augusztusában ért véget. Ekkor lépett ugyanis életbe a három udvar által kiküldött „Újjászervezés! Bizottság" szabályzata. A lengyel és német nyelven kiadott alapszabályok az osztrák monarchia reakciós politikáját tükrözték, és jelentősen visszavetették a Krakkói Egyetem fejlődését. Bár a régi hivatali szer­vek elméletileg megmaradtak, a legfőbb hatalmat a Kormányzó Szenátus által kijelölt kormánybiztos gyakorolta. 16 Ezt a tisztséget Karéi Hübner után, 1836— 39 között Jan Schindler tiszteletes, majd egészen 1849-ig Józef Maciéj Brodo­wicz orvostanár töltötte be. Az egyetem tudományos életében is nagy változá­sok történtek. Mind a tanárok, mind a tanszékek számát jelentősen csökken­tették. Megszűnt a filozófiai kar két részre osztása, és felszámolták az irodai személyzet nagy részét is. Az 1846. évi krakkói felkelés sikertelensége hosszú időre megpecsételte a város sorsát. Megszűnt a „Szabad Város" cím, s Ausztria egyszerűen bekebe­lezte a területet. S bár a haladó magyar nemesség fájó szívvel gondolt az ön­állóság elvesztésére, az esemény mégis kedvezett a hagyományos kulturális kapcsolatok újjászületésének. Sok év kényszerszünet után már az 1847/48-as tanévben újra találhatunk magyarokat az egyetemen. Ennek oka lehet az is, hogy 1846-tól visszaállították a német oktatási nyelvet. Igaz, hogy az 1809 előtti létszámot már nem érik el, de folyamatos jelenlétük megfigyelhető. A rendel­kezésemre álló adatokból kiderül, hogy Magyarországból 1846 és 1867 között 4 teológus-, 13 jogász- és 19 orvostanhallgatója volt a Krakkói Egyetemnek. 1849-ben császári leirattal eltörölték a kormánybiztos hivatalát, hatáskörét pedig az Akadémiai Szenátus, a rektor és a dékánok vették át. Ettől a dátum­tól kezdődik a Krakkói Egyetem korszerű, modern fejlődése, bár jött még egy németesítő hullám 1853-tól 1860-ig. Annak ellenére, hogy a Krakkói Egyetem igazi, a külföldi egyetemek szintjét elérő fejlődéséről csak 1870-től lehet be­23

Next

/
Oldalképek
Tartalom