Levéltári Szemle, 44. (1994)

Levéltári Szemle, 44. (1994) 2. szám - Kurányi Éva: Magyar–lengyel kulturális és egyetemi kapcsolatok a 19. század első felében / 19–28. o.

szelni, 1849-től megszűnt az egyetemi szervek és hivatalok addig jellemző sokfélesége, és a nagyhírű Krakkói Egyetem a XIX. század második felében végre a modern fejlődés útjára léphetett. 2. Lemberg Lengyelország másik híres egyetemének alapjait 1608-ban vetették meg a jezsuiták, akik kollégiumot alapítottak Lembergben. Ebből alakult 1661-ben az akadémia, bár az alapítólevelet csak 1758-ban, ÜL 1759-ben nyerték el III. Ágost királytól és XIII. Kelemen pápától.

17 Valódi, négy fakultással rendelkező egyetemmé II. József 1784-es rendelete tette.

18 Az 1790—1850 közötti időszakban 361 magyar diák iratkozott be az egyetemre.

19 Közülük a legtöbben — 184 fő — a teológiai kart látogatta, 102 bölcsészről, 50 jogászról, 11 sebészről és 5 orvosról tudunk (9 fő valamilyen más, rendkívüli tárgyat hallgatott). 1793 és 1804 között összesen 46 magyar hallgatója volt az egyetemnek, de a létszám fokozatos csökkenést mutat. Az 1805-ös, korábban már említett rendelet az egyetem egy részét Krakkóhoz csatolta, a másikat pedig líceumi rangra fokozta le. A bölcsészeti, jogi, teológiai és sebészeti képzés tanfolyamokon folyt. Amikor 1809-ben Krakkó önállósult, és aláírták a „Berendezés"-t, a korábban odaköltözött lembergi profeszszorok jelentős része azt elutasította és visszatért Lembergbe. Ez az időszak nem kedvezett a magyar peregrinációnak sem, 1805 és 1817 között mindössze 25 magyar hallgató volt, és 1805—1806-ban, 1813-ban, ül. 1816-ban egyetlen diák neve mellé sem került be az anyakönyvbe a „Hungarus" megjelölés. 1817. március l-jén I. Ferenc visszaállította az iskola egyetemi rangját — igaz, hogy csak három kar, a bölcsészeti, a jogi és a teológiai működhetett. Mellettük állt a Sebészeti Intézet, amely az orvosi kart pótolta. Az 1820-as évektől — látogatottságát tekintve — átmenetileg egyre előkelőbb helyre került az egyetem a Habsburg Birodalmon belül. Sokáig, a hallgatói létszámok alapján csak Bécs, Prága és Pest előzte meg. 1840 után azonban a lembergi egyetemen már folyamatosan csökkent a hallgatók száma. A magyarországi születésű hallgatók létszámát vizsgálva az 1820-as évek jelentik Lembergben a látogatottság csúcsát. 1817-től folyamatos a növekedés, amely egészen az 1830-as évek közepéig tartott. Az 1817 és 1837 közötti húsz évben összesen 261 fő iratkozott be. Nem véletlen azonban, hogy a 30-as évek közepétől ismét csökken a létszám. Európa más országaiban, így a Habsburg Birodalomban is kezdett átalakulni az oktatás szerkezete, a tananyag összetétele és a követelményrendszer. Az új elképzelések egyikét Wilhelm von Humboldt, a porosz oktatásügy vezetője fogalmazta meg a Berlini Egyetem szervezésekor: ,,... ezen intézményeknek rendeltetésük szerint, a szó legmélyebb és legtágabb értelmében a tudományt kell művelniük."

20 A másik út a szakemberképzés megindulásának szükségessége volt. Egymás után alakultak a speciális főiskolák, szakfőiskolák (pl. a prágai mérnöki iskola, a bécsi és prágai Polytechnikum stb.).

21 Lemberg nem tartozott azon egyetemek közé, amelyek képesek voltak a gyors átalakulásra, az újjászerveződésre. A hagyományos utat követték, s így az oktatás minősége csökkent. Ezt a megállapítást támasztja alá a hallgatók társadalmi rétegződése is. Bár az adatok hiányosak — csak a hallgatók kétharmadánál tüntették fel az apa foglalkozását -—, egy dolog azonnal leszűrhető: nem a társadalom felső rétegének gyermekei tanultak Lembergben. A legtöbb diák paraszti származású, de gyárosok, hivatalnokok, iparosok és kézművesek is küldték fiaikat erre az egye24