Levéltári Szemle, 43. (1993)

Levéltári Szemle, 43. (1993) 1. szám - HÍREK - Dóka Klára: Beszámoló a kelet-közép-európai levéltárak képviselőinek krakkói tanácskozásáról / 98–100. o.

Beszámoló a kelet-közép-európai levéltárak képviselőinek krakkói tanácskozásáról A Nemzetközi Levéltári Tanács még 1990-ben napirendre tűzte, hogy kiemelten foglalkozik a kelet-közép-európai országok levéltárainak sajátos problémáival, azok rendszerváltás utáni helyzetével. Ennek jegyében került sor 1990 áprilisában Prágában Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország levéltári képviselőinek tanácskozására (1. erről Levéltári Szemle 1991. 3. sz. 102. old.), amit 1991 novemberében Budapesten „Privatizáció és levéltárak" témakörben újabb megbeszélés követett. (Levéltári Szemle 1992. 1. sz. 14—23. old.). A budapesti konferencia ajánlásaiban szerepelt — többek között — hogy a térség levéltárai a hivatalos vezetés vagy az egyesületek útján élesszék újjá az utóbbi időben megszakadt szakmai kapcsolatokat. Elhatározták, hogy a levéltári reformok előkészítése érdekében Budapesten dokumentációs központot állítanak fel, ahová a résztvevő országok a levéltárügyet érintő törvényeket, rendelkezéseket megküldik. A harmadik tanácskozást 1992. november 13—14-én Krakkóban rendezték. Itt a szervezők három fő témakört tűzték napirendre: — a volt állampártok iratainak sorsa a közép-kelet-európai országokban, — a levéltárügy irányítása a közelmúltban és ezzel kapcsolatban a készülő levéltári törvények, — a felbomló államszövetségek és az alakuló új köztársaságok levéltárainak viszonya. A tanácskozáson, melyen az elnöki tisztet a távollévő Kecskeméti Károly helyett a norvég Erik Nornberg látta el, összesen tíz fő vett részt. Főleg. a nyugati kollégák körében nagy érdeklődést váltott ki Körmendy Lajos — viszonylag programon kívüli előadása — melynek során számítógép segítségével mutatta be, milyen előkészületek történtek Magyarországon a levéltári jogszabályokat magában foglaló adatbázis létrehozására.. A konferencia ajánlásai között az a döntés született, hogy a munkát egész Európára kiterjesztve célszerű lenne folytatni. Az állami kezelésbe került pártiratokról Dariusz Grot, a varsói levéltár munkatársa tartott előadást, de érintette a kérdést Wladimir Pietrowicz Kozlow, a Független Államok Közösségének levéltári vezetője is. Mivel a párt és az állam a volt Szovjetunióban egybeesett — mondotta — természetes, hogy a korábbi pártiratok az állami levéltárakba kerültek, sőt megfelelő formát találtak a volt KGB iratok őrzésére is. P. F. KahlenBerg, a Német Szövetségi Levéltár igazgatója beszámolt a náluk alkalmazott érdekes megoldásról, mely szerint a Volt NDK kommunista pártjának és tömegszervezeteinek iratait a Szövetségi Levéltáron belül, de önálló egységként kezelik. E külön gyűjtemények fenntartásához szükséges össze98