Levéltári Szemle, 43. (1993)

Levéltári Szemle, 43. (1993) 4. szám - DOKUMENTUM - Szabó Miklós: Az 1789-es francia forradalom erdélyi hatásának nyomában: az 1794. évi 'Planum...' / 57–65. o.

Másodszor: Ezen Summából tartandó Sereg száma Négy Ezer főig mindenkor az Erdélyi Parasztságból vetetendő újj Katonákkal állíttassák ki, Verbung, vagy más, a Statusok által meg határozandó móddal és ezen Sereget a Felséges Udvar a Két Magyar hazán kívül más örökös Tartományainakis a Pragmatica Sanctio szerint vállalt költsönös oltalmazására a szükséghez képest fordíthassa a haza rövidsége nélkül. Harmadszor: Az irt Négy Száz ezer forint adó pénzen felyül mind az Három Nemzet régi Militandi obligatióját magára fel vévén, annak hordozásában ollyan Regulatió observaltassék, hogy minden 18-ig Esztendőn felyül levő iffiak 24. Esztendős korokig a fegyverben gyakorolván magokat az három nemzetből leg alább Két Ezer Gyalog és annyi Lovas holnaponként egymást felváltván rend szerint mindenkor a békesség idején szolgálatban légyenek a szélek örizetiben, s Vármegyék vagy Székek Praetoriumai és Tisztyeik mellett magok Zsoldjokan és hadi készületekkel tartozván tenni szolgálattyokat; midőn pedig az haza oltalmazása kívánná vagy a Szükséghez képest a fejedelem Propositiójára a Statusok által valamely háborúra hadi Segetség rendeltednek, akkor a Statusoktól meg határozandó számmal tartozzanak elé állani, és a régi törvények szerint az Ország Széléig magok Zsold jókon szolgáljanak. Negyedszer: A Szabad és Királyi Városok magok városok örizetén kivül a Kereskedő és Mesteremberekre nézve magok mesterségekkel Fegyverek, öltözetek és egyéb hadi Eszközök készétésével és ki állításával szolgállyanak, a tisztséget viselők pedig a Nemességgel egy Szolgálat és Kötelesség alatt legyenek. Ötödször: A haza Generalissán kivül mind az három Nemzetnek egy Ezederesse vagy Generálissá és magok kebelekből állítandó Tisztyei legyenek, kiknek állandó fizetések a Vármegyék és Székek s Városok Domestica fundussaiból szabattassék ki, melyre a Vármegyéken és Székelységen a Paraszt örökségeket nem biró egyházi Nemesek, vagy Székelyek ne tartozzanak adózni, hanem azon rendelt fizetések a Négy Száz Ezer forintókon felyül a Paraszt örökségekre vetendő adóból oly móddal állíttassanak ki, hogy azzal a mi a paraszt örökségekre esnék a Parasztságis a földmivelésnek és maga Munkájának jutalma felett ne terheltessék, melyről alább bővebben lesz emlékezet. Minthogy pedig e szerint a Zsoldos Katonaságra és Nationalis Militiabanis a Tisztek fizetésére kívántató költséget a Jószágos Nemesség maga Paraszt örökségeiről fogna hordozni, tehát ezen kivül maga Curiájárói tartozó Szemeliyes katonáskodásnak, vagy ha több Curiai lennének, azoknak a számokhoz képest mindenikről külön külön egy egy Nemes vagy Szabad Születésű Lovas Katonának a több egyházi Nemesség rendiben maga idejében leendő állíttásánál egyéb Kötelességgel ne terhelytessék, a Tisztség viselésekben pedig, mivel azokat úgyis magok fizetik, a Jószágos Nemesseknek érdemeikhez és qualitássakhoz képest, valamint a Székelységen, úgy a Vármegyékenis Elsőségek legyen. [Hatodszor]: A Zsoldos Katonaságra fortdétandó Négy Száz Ezer Rh. forintokon kivül a Camara jövedelmeis a Fejedelemnél maradván abból a Diploma szerint a Dicasteriumok fizettessenek és ezen végre az Országra semmi adó ne vettessék, hogy pedig a Dicasteriumok fizetése annál jobban ki telhessék a Camarális fundusból a Nemesség maga Nemesi <sójához> való törvényes és világos Jussáról le mondhat és azt a Camarának által engedheti oly feltétellel, hogy a Sónak ára a Statusok egyezése nélkül mostani Árán felyül ne neveltethessék, és hogy ezen kára a Nemességnek a Camara részérőlis a Vármegyéken levő Dézsmák tsekély Arendájárói való lemondásával valamennyire pótoltassák ki. Hetedszer: A Négy Száz Ezer Rh forintoknak fel vetésében ezt a módot lehetne követni, hogy még más tökéletesebb Proportiót lehetne találni, az három Nemzet azon Summát a mostani Contributio Proportiója szerint oszsza fel maga között és hasonló proportióval » Vármegyék, Székek és Szabad Városokis ma62