Levéltári Szemle, 43. (1993)

Levéltári Szemle, 43. (1993) 4. szám - DOKUMENTUM - Szabó Miklós: Az 1789-es francia forradalom erdélyi hatásának nyomában: az 1794. évi 'Planum...' / 57–65. o.

gok 'között fel osztván kinek kinek szabadságában hagyassék maga domesticus fundussát a Közönségesnek egyezéséből úgy ki tsinálni, a mint a leg jobbnak és igazságosabbnak talállyák nevezetessen a Vármegyék és Székek domesticus fundussaira nézve a reájok esendő Summát lehetne Capitis Taxa gyanánt a mostani Adózó Paraszt Községre fel vetni, melyből úgy lehet reményleni, hogy a mostani Capitis Taxa, ha nem kevesednek is de leg alább bizonyossan nem nőne. Hogy pedig ez az adó a Parasztság Személlyére méltán, és helyessen vettethetik fel, ennek lehet a régibb Törvényekbenis nyomát találni; Ugyanis még a Magyar Királyok idejében akkor a mikor a Nemesség Portánként tartozván Insurgálni a Porta szerint való Militaris Contributió nem jött volt bé, a Nemesség Jószágaiban lakó Parasztok bizonyos Camerae lucrumot fizettenek, mely azután a Portalis Contributióval egyesíttetett, amazt a magok személlyekről, ezt pedig a földről és ennek a földes Urakat mint Birtokosokat illető Jövedelméből maguknak a földes Uraknak képekben tartozván hordozni. A mi továbbá a Tisztek fizetését, és egyéb Vármegye közönséges költségeit illeti, hogy annak a Paraszt örökségekre való felvetésében a Parasztság tartozásán felyül ne terheltessék, szükséges volna egy jól kidolgozott Urbárium mellett azt, a mivel a Paraszt a földről tartozik, mint Contributióját, mint egyébb Dominalis Praestatióit egyben véve meg határozni, arra vigyázván, hogy a Jövedelmének felét meg ne haladja, s annak leg alább harmad részét Pénzül tartozzék Földes Urának meg adni, a mit azután az irt Capitis Taxán felyül a Domestica Gassába fizetne, azt lehetne a földes Urának tartozó Taxában imputálni. Közelebbről pedig még illyen Urbárium dolgoztathatnék ki, mivel fel lehet tenni, hogy a mostani adónak tsak felévelis a Diplomatica Summának ki fizetését, és az említett domestica Cassa költségeit bé lehetne alkalmasint érni, tehát ha, nem éppen felétis, de leg alább a mostani terhes adó harmad részének le szállittásával a Község meg könnyebbétethetnék, és így meg gyözöttetvén a Felséges Udvar arról, hogy a Vármegyék és Székek közönségei az adó dolgában nem kiványák a Parasztságot el nyomni, nem volna semmi ok arrais, hogy a Protocollurnáinak meg látásán kivül a Domestica Cassának regulatiójába, és ratióknak Revisiójába a Felséges Udvar és felsőbb Dicasteriumok bele ereszkedjenek, mely által sok költség, a mi most arra a végre tartani szokott officiumokra tétetik, meg kéméltethetnék. A mi már a Második Tárgyát, úgy mint az haza Rendéi között fen forgó egyenetlenségnek ki irtását, és azoknak egymással lehető szorossabb egyesétését illeti, az három különböző nemzetek közt folyó versengések két kútfőből láttatnak származni, úgymint a közönséges Terhviselésekben, és Közönséges Polgári Jussoknak a Szabadságoknak részesülésében való mértéknek egyenetlenségéből, és ámbár tagadhatatlan légyenis az, hogy ha a régibb, s kivált Erdélynek Magyar Országtól lett el szakadását meg előzött időkre mennyünk fel, mind a Terhviselésekre, mind a Polgári Jussokban és Szabadságokban való részesülésekre nézve az három nemzetek között nemű nemű külömbséget lehet találni, nevezetessen pedig az hadi szolgálatra nézve annyiban a mennyiben a Székely és Szász nemzetek a királyi Bandériumokhoz tartozván, ezek szerint a Nemesség pedig tsak háború és Szükségben tartoztatnak az haza őrizetére és oltalmazására bizonyos számú népet magok közül ki állittani, de még Uladisllaus idejében bé jővén az a Szokás, hogy a Jobbágyős Nemesség is maga örökségeiről bizonyos számú fenn álló népet tartozzék tartani, nem kevés külömbséget találunk, mindjárt el szakadásakor az három Nemzetek azt a törvényt irván magok elejékben az 1545-ikben Április havának 23-dikán tartott Gyűlésben „Cum una omnibus Patria sit, nemo se ab his, quae Conservationem Patriae respiciunt, subducat, idq(uae) sine discrimine, sive defensionem, sive pecuniariam solutionem, sive aliquid aliud temporis Conditio postulaverit ejusmodi onera omnes 63