Levéltári Szemle, 43. (1993)

Levéltári Szemle, 43. (1993) 4. szám - DOKUMENTUM - Szabó Miklós: Az 1789-es francia forradalom erdélyi hatásának nyomában: az 1794. évi 'Planum...' / 57–65. o.

ticulussában meg irt mód szerint a Jobbágyős Nemesség húsz paraszt örökségetői vagy Portától egy Lovast, az egy házi Nemesség pedig tíz Háztól hasonlóképpen egyet tartozott ki állíttani. Következő Üdőben a Jobbágyős Nemesség ezen Portalis Insurrectio helyett maga Paraszt örökségeiről, fenn álló Zsoldos Katonaság tartására bizonyos Subsidiumot kezdvén offerálni, innen vette eredetét a Portalis Contributio, és az ebből tartani szokott Zsoldos Katonaságnak a Nemesség Militandi obligatiójától, vagy personalis Insurrectiótól, nevezetesen a Magyar Országi 1715-dikbéli nyoltzadik Articulus által lett meg különböztetése. Erdélyre nézve is tagadhatatlan ugyan, hogy ennek Magyar Országtól lett el szakadása után bizonyos számú, és rend szerint Három ezer főből álló Zsoldos Praesidiarius Zsoldos Katonaság rendeltetvén, az három nemzet részéről a Fejj edelem mellé, ennek Zsoldja a kapu szám után való adózásból segéltetett, de ezenkívül belső hadi ereje az Országnak a Nationalis Militiából állott, mely mind az három nemzetből a szükséghez képest hol több, hol kevesebb számmal állott ki. Az 1691-dikbéli Diploma mellett a Nationalis Militia, és ennek Generálissá meg hagyattatván, ezen kivül a Fejedelem által tartandó fenn álló katonaság, és Praesidium számára egyébb kamara jövedelmein kivül békesség idejére 50 000 Tallérokig háború idejére pedig négy száz ezer Rh forintokig való adóbeli segedelem rendeltetett, oly feltétellel, hogy annak felvetésének és fel szedésinek módja a Statusok tettzésétől fügjön, mely Diplomaticum quantum a következő Esztendőkben, ugyan a Regius Comissariusok által az Ország Gyűlésein tett Propositiok mellettt mindenkor ollyan assecuratiók, és reménység alatt neveltetett, hogy a háborúnak meg szünésével a Diploma által meg állított Summánál többet a Felséges Udvar nem fog kívánni, ezen adó nevekedését a Nationalis Militiának 1711-ben lett meg szünete is okozta, annyival több Zsoldos Katonára levés szükség azon Nationalis Militiának le szállíttása miatt. Erre nézve már 1759-ben ezen hadi szükségre vetett adó Nyoltz Száz ezerre hagyván, nem tsak hogy ezen akkori időhöz szabott adó 1761-en ismét az Ország Gyűlései meg szűnvén a Statusok egyezése nélkül folyvást fel vétetett, hanem azután Szélbéli Katonaság fel állíttásával, s más Ország híre nélkül hozzá ragadott költségekkel egy milliómnál többre nevekedett, ezeken kivül pedig a Dicasteriumok fizetésére, s egyéb ollyan szükségekre, melyek a Diploma, és régi usus szerint a Camarát illették, az Haza, a Vármegyék, Székek Domesticus fundusain felyül, szinte Két Száz Ezer forintokig való adó fel vetésével terheltetett. Természet szerint pedig a fenn álló Zsoldos Katonaság Számának nevekedése a terhes adóval, és katonák ki állittásával, nehézségével egyben lévén köttetve, ezek mindenkor a belső tsendességet, és bátorságotis a községre nézve egyengitteni szokták, és kivált a mostani Környüllállásokban könnyen rósz következéseket szülhetnek. Hogy tehát a Haza ezen Terhektől meg könnyebbétethessék, s egyszer s mind annak oltalmára, és belső bátorságára régi törvényes Constitutiójának helyre állíttásával ollyan hadi erő tartassék, mely kevesebb költségben kerülylyön, és a'melyben mégis mind a Királynak, mind a Hazának nagyobb bizadalma és Bátorsága lehesseb szükségesnek és tanátsosnak látzik. Elsőbben: Hogy a Hadi szükségre vagy Zsoldos fenn álló Katonaságnak tartására kívántató adó Pénznek (Militare quantumnak) Summája a Diplomában háború idejére szabott Négy Száz Ezer Rh forintokra szálléttassék le oly feltétellel, hogy ezen adó felvetéseinek él felszedésinek módja magokra a Statusokra bizattassék, kik nemzetenként, a'mint annak fel osztása felett meg egyeznek a reájok esendő pénzt egyenesen a Cameralis Cassába tartozzanak be fizetni. 61