Levéltári Szemle, 43. (1993)

Levéltári Szemle, 43. (1993) 4. szám - DOKUMENTUM - Szabó Miklós: Az 1789-es francia forradalom erdélyi hatásának nyomában: az 1794. évi 'Planum...' / 57–65. o.

jedelmek Conditiói 9-ik Pontya alatt a Statusoknak ezen törvényekre nézve gyakorlott hatalmát így írják le „Hogy az illyen régi meg sértetödött Szabadságoknak helyre állíttásáról hozott végzések a Fejedelem erősítése nélkülis Törvényeknek tartattak, ellenben az azokkal ellenkező végzéseknek, ha szintén Törvény formában vetettek volnais semmi ereje nem lehet. Mely Törvények a fenn emiitett Diploma általis helyben hagyattatván, és a Statusok Törvényt hozó hatalmak a Pragmatica Sanctiónak bevételével, és arról hozott Törvényekkelis a Szabad Fejedelmi választás eltorlésin, és a Felséges Austriai Ház örökös Successiójának el fogadásán kivül semmiben nem változván, de maga a Felséges Udvaris némely fel adott Articulusok nem Confírmálásának azt az okát adván, hogy az azokban foglalt kívánságokra nézve a Diploma Confirmáitatásában a Statusoknak elégséges bátorságok lehetne; a meg írt okokbúl nem látzik szükségesnek, hogy a Statusok maguk régi Szabadságok törvényes Constitutiójak helyre állíttásárúl írt, és részszerint a Felséges Udvart már kétszeris meg járt Articulusak Confirmatiójának vitatásával, és azoknak változtatásai, vagy magyarázattya felett való alkudozással Felséges Urunknak tovább alkalmatlankodjanak, hanem a Diplomához és abban Conf rimáit régi Törvényekhez ragaszkodván declarállyák magokat, hogy azon Leopold Diplomát a pragmatica Sanctiónak el fogadásával esett változásán kivül tökéiletessen Hazánk törvényes Constitutiójának esmérvén, és a múlt Diaetakról fel adott Articulusok kai is azon Constitutio a mennyiben az idők mostohaságok által annak élésin kivül tétettek volt, helyre állíttására tzélozván, tehát a nem confirmált articulusokra nézve a sokszor említett Diploma, és abban megerősített régibb törvények mellett meg maradnak, a több Diploma után költ és két közelebbi Ország Gyűlésről fel adott, és confirmált Articulusokra nézve pedig, ha mi azokban a Statusok Tzéllya ellen a Diplomának és Hazának fundamentális Constitutiójának sérelmére tsuszott volna bé, vagy ez után arra magyaráztatnék, jelentik, hogy azokat mindenkor a Diplomával meg egyezőleg kívánták, és kiványák érteni, s a menyivel azzal nem találnak egyezni, annyiban inkább azokat reformáltatni kiványák, mint sem a Diplomától, és azon épült Hazánk régi törvényes Constitutiójától el állyanak. Második legfőbb Tárgya a Felséges Udvar és Haza között fen forgó Egyenetlenség el törlésének a belső és külső bátorságra — úgymint az hadi és belső igazgatás szükségeire meg kívántató fundusok, és Eszközöknek el rendelése és meg állíttása. Minden Szabad Nemzetnek Törvény szerző hatalmát illető egyik tagadhatatlan Jussa, és Szabadsága abban áll, hogy az Haza Szükségeire, és az igazgató hatalom fenn tartására meg kívántató erőt, és Eszközöket maga tartozván állapottyához képest fogyatkozás nélkül ki szolgáltatni, azon felyül a Fejedelem tsak maga tetszéséből Ötét semmi felvetéssel nem terhelheti. Ezen Szabadsággal mind a két magyar Haza eleitől fogva, és egymástól lett elszakadása utánis élvén az hadi, és egyébb közönséges szükségekre állított fundusoknak, és Concursusoknak módját, rendit és mértékit az állapotoknak mivoltához képest időről időre az Ország Gyűlésen szokta volt el rendelni, és meg határozni. Melyben noha a törvényt nem ismerő szükséghez és környüllállásokhoz képest sokszor sérelmes változásokis estének, de a közönséges és hadi szükségek hordozásának az Haza fundamentális Constitutio jávai meg egyező módja abból állott, hogy bizonyos Jószágok és Jövedelmek szakasztatván ki a királyi méltóságának, és belső igazgatásnak fenn tartására, s az országnak rend szerént való oltalmazására, rend kivül való szükségnek idején, az Haza Rendéi is magok erejekkel tartoztak Hazájuknak oltalmazására fel kelni, és Bandériumokat állíttani. Mely felkelésben (Insurrectióban) Uladislaus első Decretumának 20-ik Ar60