Levéltári Szemle, 43. (1993)

Levéltári Szemle, 43. (1993) 4. szám - Hudi József: A történetkutatás és történetírás Veszprém megyében, 1779–1949 / 13–25. o.

JEGYZETEK 1 Magyary Zoltán (szerk.): A magyar tudománypolitika alapvetése. Bp., 1927. 114— 118. Ebben a historiográfiai áttekintés Hóman Bálint és Szekfű Gyula munkája. A kezdeti időszakról részletesebben Kosáry Domokos: Művelődés a XVIII. századi Magyarországon. Bp., 1980. 144—153. Uő.; Üjjáépítés és polgárosodás 1711— 1867. (Magyarok Európában III.) Bp., 1990. 142—146. 2 Diószegi István (szerk.): Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának története 1635—1985. Bp., 1989. 23—31. Kállay István (szerk.): A történelem segédtudományai. Bp., 1986. 7—11. 3 Magyary: i. m. 480—513. A Tudományos Akadémia tudománytörténeti szerepéről Vörös Antal (szerk.): A Magyar Tudományos Akadémia másfél évszázada 1825— 1975, Bp., 1975. Az Országos Levéltárról és az ország többi levéltáráról Balázs Péter (szerk.): Magyarország levéltárai. Bp., 1983. 4 Á közgyűjtemények (köztük a vidéki múzeumok és levéltárak) fejlődéséről Magyary; i. m. 295—312. 5 A Veszprém megyei helytörténetírás múltjáról eddig senki sem foglalkozott. Veszprémről viszont született feldolgozás: Hungler József: A veszprémi hely történetírás és kutatás kialakulása I—

II. A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei (VMMK) 17/1984, 293—313., 18/1987, 5-35—562. Bizvásy (Bizvási) megbízatásáról az első részben tesz említést (310. p.). Közreadja Thury Etele: Veszprém városának történetei. (Veszprémi krónika.) = Történelmi Tár Í905. 13—32. Bizvásy kéziratának további sorsáról Hungler semmit sem tud. Thury azt valószínűsíti, hogy a művet a „XVIII. századi politikai gondolkodás egyik jeles bajnoka", Szentkirályszabadjai Györffy József írta. A valóság az, hogy Thury Bizvásy munkáját tette közzé, A kéziratnak több példánya megtalálható Veszprém város levéltárban, a perek gyűjteményében. A városi tanácsülési-közgyűlési jegyzőkönyvekből megtudható, hogy Bizvásy Pál 1772. április 24. és 1776. július 13. között töltötte be a város jegyzői tisztségét. Mivel igen élénk tevékenységet fejtett ki a város jogainak védelmében és a szabad királyi városi rangért folytatott küzdelemben, nemkívánatos személlyé vált. A püspökség 1776 májusában és júliusában is királyi (helytartótanácsi) parancsot csikart ki, melynek alapján Bizvásyt jegyzői állásában felfüggesztették, tanácsi hivatalában azonban meghagyták. A város azonban csak színleg hajtotta végre a rendelkezést: Bizvásyt augusztus 30-án „titkos nótáriussá" választotta és korábbi jogkörével is felruházta. Az adminisztrációt ő végezte, csak a nevét nem írhatta alá. Erről — a tanácsbeli besúgók alapján — az uradalom is tudomást szerzett. Bizvásyt állandóan zaklatta az úriszék, s a tanácson belül is többek részéről támadás érte. A lehetetlen helyzetben lemondásra kényszerült. Ezt követően Palotán vállalt jegyzői hivatalt. Veszprém Megyei Levéltár V.102.a. Tanácsülési jegyzőkönyvek. 1776. évi jegyzőkönyv. 6/1776. (IV. 10.): Megbízzák a város krónikájának megírásával; 2/1776. (VII. 13.): Jegyzői állásából felfüggesztik a helytartótanácsi rendelkezés miatt; 5/1776. (XII. 18.): Tanácsi tisztségéről is lemond. 6 Vitéz Kinisy Pálnak hamvai. Veszprém, 1797. 7 A Veszprémi Református Egyház Levéltára. Vegyes anyakönyvek, I. kötet. 8 Thury Etele: A veszprémi ref. egyház története. Bp., 1893. 9 Joannes Róka: Vitae Vesprimiensium praesulum. Posonii, 1779. 10 Kezdetben Calendarium dioecesanum cleri Wesprimiensis pro anno ... címmel (1812, 1814), később Schematismus venerabüis cleri almae diaecesis Veszprímiensis pro anno . .. címmel jelennek meg az egyházmegyei értesítők. 11 Somogyi Gedeon: Mondolat. Veszprém, 1813. Uő.: Értekezés a magyar verselés módjáról, és fordításokról. Veszprém, 1819. Ruszék József: Pészaki Bajzáth József veszprémi püspök ő-excellentiájának idős élete vég vesztét könyvező versezet. Veszprém, 1802. Uő.; A filozófiának elöljáró értekezései. Veszprém, 1812. Pápay Sámuel: Észrevételek a magyar nyelvnek a polgári igazgatásra alkalmaztatásáról. Veszprém, 1807. Uő.; A magyar literatura esmérete. Uo. 1808. 12 A folyóirat történetét mintaszerűen feldolgozta Horváth Konstantin: Az „Egyházi Értekezések és Tudósítások" (Az első kat. teol. folyóirat) története 1820—1824. Verseghy Ferenc és Horváth János levelezése (1819—1822). Veszprém, 1932. A folyóiratnak protestáns munkatársai is voltak, ami a maga korában ritkaságnak számított. Ezek: Ángyán János veszprémi református prédikátor, Hrabovszky György lajoskomáromi evangélikus lelkész (a nagy magyarosító), valamint Kocsi Sebestyén István, a pápai református kollégium tanára, végül Rumy Károly György, a pozsonyi evangélikus gimnázium tanára. 13 Horváth Konstantin: i. m. 5. 14 Christophorus Beké: História diplomatica almae dioecesis Vesprimiensis I—

III. Veszprém, 1855 kr. (Kézirat, Veszprémi Püspöki Levéltár) 21