Levéltári Szemle, 43. (1993)
Levéltári Szemle, 43. (1993) 4. szám - Hudi József: A történetkutatás és történetírás Veszprém megyében, 1779–1949 / 13–25. o.
15 Kemenes Ferenc (1829—-1905) veszprémi kanonok ünnepelt lírai költő volt, akit a legnagyobb katolikus költők egyikének tartottak. Vö.: Sziklay János: Veszprém város az irodalomban és művészetben. Celldömölk, 1931. 248—249. Jánosi Gusztáv (1841—1911) Arany János hatására és bátorítására kezdett a költészet mellett műfordítással foglalkozni. Legjelentősebbek Milton- és Tasso-fordításai. Vö.: Harmath István—Katsányi Sándor: Veszprém megye irodalmi hagyományai. (IV., bőv. kiad.) Veszprém, 1984. 321. Rada István (1854—1927) kanonok több mint húsz francia és német regényt fordított magyarra, számtalan novella-fordítása és önálló cikke jelent meg a fővárosi és a megyei lapokban, kiváltképpen a Veszprémi Hírlapban. Vö.: Pfeiffer János: A veszprémi egyházmegye történeti névtára (1630— 1950). Püspökei, kanonokjai, papjai. Görres Gesellschaft, München, 1987. 179—180. 16 Pfeiffer: im. (1987), 25—28. Hornig adta ki Padányi Bíró Márton naplóját (Veszprém, 1903), valamint a Veszprém város múltja és jelene c. tanulmánykötetet (Veszprém, 1912), melynek középkori fejezetét Békefi Rémig, újkori fejezetét Lukcsics József írta meg, de munkatársa volt a földrajztudós Cholnoky Jenő, a kórházigazgató-főorvos Csolnoky Ferenc, Papp Sándor tanfelügyelő, Réthi Ede orvos és költő, valamint Óvári Ferenc parlamenti képviselő is. 17 Fraknói Vilmos—Lukcsics József: Monumenta Episcopatus Wesprimiensis Romána — A Veszprémi Püspökség római oklevéltára I— IV. Bp., 1896—1907. Lukcsics József: Uski János veszprémi püspök Zsigmond király diplomatája. Bp., 1908. Vő.: A veszprémi káptalan a XVI. században. Veszprém, 1908. Karácsonyi János—Kollányi Ferenc—Lukcsics József (szerk.): Egyháztörténelmi emlékek a magyarországi hitújítás korából. V. Bp., 1912. Lukcsics József: A veszprémi egyházmegye könyvészete. (Klny. az egyházmegyei Schematismus 1909. évi kötetéből.) Veszprém, 1909. 18 Nagy László: A Veszprém megyei hírlapok és folyóiratok bibliográfiája 1820—1956. (Veszprémi könyvek 2. Szerk.: Páldy Róbert) Veszprém, 1957. 93. A Veszprémi Hírlapot 1893. június 3-án adták ki először, 1894 végétől egyházpolitikai célokat szolgált, 1899-től hivatalosan is egyházmegyei lappá vált. 19 Ezeket számba veszi Szegleti Ildikó: Veszprém megye nyomdászata 1860—1920. (Közművelődési Kiskönyvtár 3. Szerk.: Varga Béla) Veszprém, 1978. 250—287. Az 1920-ig kiadott, kimondottan történeti művek száma megközelíti a harmincat. Bandi László: A veszprémi nyomdászat két évszázada. Veszprém, 1989. 67—76. Bandi az 1920 utáni időszakból egyetlen történeti művet sem említ, holott említhetne. Pl. a Pfeiffer-féle egyháztörténeti sorozat egyes köteteit, vagy a különféle község- és plébániatörténeteket. 20 Rómer Flóris: A Bakony. Természetrajzi és régészeti vázlat. (2. kiad.) Győr, 1860. Céljairól így ír a mű előszavában: „A honismeret ezen eddig járatlan terén kalauz nélkül indulva, magamnak mintegy utat törve, szerzett tapasztalataimmal másokat hasznosan mulatni, és mulatva tanítani volt főcélom." Rómer nyomán haladt Récsey Viktor bencés: Balatonfelvidéki régészeti kutatásaim némi eredménye. Veszprém, 1895. E kutatási vonulathoz csatlakozik Békefi Rémig, Rhé Gyula, s Darnay Kálmán. 21 A rendtörténeti sorozatot (A Pannonhalmi Szent-Benedek-Rend története) Erdélyi László szerkesztette, s ő írta A tihanyi apátság története. I. kötetét (Bp., 1908.) A második kötet Sörös Pongrácz műve (Bp., 1911.), akárcsak A bakonybéli apátság története. I—II. Bp., 1903—1904. 22 Tölcséry Ferenc: A kegyes-tanítórendiek vezetése alatt álló veszprémi róm. kath. főgymnasium története 1711—1895. Veszprém, 1895. Emellett szerkesztette az egyházmegyei r. k. legényegyletek Évkönyveit (Veszprém, 1902., 1903.) 23 Békefi Rémig: A Balaton környékének egyházai és várai a középkorban. Bp., 1907. Vő.: A ciszterci rend története Magyarországon, Bp., 1914. Vő.: Árpád-kori közoktatásunk és a veszprémi egyetem létkérdése. = Századok 30 (1896), 207—222., 310— 337., 413—428. 24 Kövy Zsolt (szerk.): A pápai református gyűjtemény. Pápa, 1987. 8. 25 Uo. 91—92. 26 Tóth Ferenc: A pápai reformáta szent ekklésiának rövid históriája. Komárom, 1808. Vő.: A helvetziai vallástételt tartó túl a dunai főtiszteletű superintendentziában élt superintendensek, vagy református püspökök élete, e jelen való időkig. Uo. 1808. 27 A lapok működési ideje: Pápai Lapok (1874—1919), Pápai Hírlap (1888—1890, 1903—1944), Dunántúli Protestáns Lap (1890—1945), Pápa és Vidéke (1906—1944). Vö.: Nagy: i. m.: 30., 64—65., 69—70. 28 Thury Etele: A dunántúli református egyházkerület története. 1. Pápa, 1908. 29 Hrabovszky György: A dunántúli evagy. conf. superintendentia prédikátorai. Veszprém, 1806. Kéziratban fennmaradt a dunántúli vármegyék — így Veszprém 22
