Levéltári Szemle, 43. (1993)

Levéltári Szemle, 43. (1993) 4. szám - Hudi József: A történetkutatás és történetírás Veszprém megyében, 1779–1949 / 13–25. o.

2. A Trianon utáni évtizedek A trianoni sokk, az első világháborút követő gazdasági regresszió, majd a gazdasági világválság több mint egy évtizedre visszavetette a megyében folyó történetkutatást. Ha az anyagi viszonyok nem is kedveztek a kutatásnak, a szakmai infrastruktúra magas színvonalú munkát tett lehetővé. A kultuszminisztérium a húszas években átfogó tudománypolitikai koncepciót dolgozott ki, melynek sikere érdekében összpontosította a tudományos intézményeket és erőforrásokat. A történeti segédtudományok legtöbbje már kiforrott elmélettel és módszerrel fegyverkezett fel, a kutatókat kézikönyvek tucatjai segítették. A falukutatás, egyháztörténet-írás szintjének emelésére módszertani útmutatások készültek.

37 Az első világháborút követő évtizedekben a megyében folyó történeti kutatások bázisintézménye a vármegyei múzeum és könyvtár volt. (A könyvtár 1926-tól kezdve Veszprém első nyilvános könyvtáraként működött.)

38 A múzeum komolyabb tudományszervezői és kiadói tevékenységet csak állandó székházának átadása (1925) után tudott kifejteni. Történeti témájú írásokat, tanulmányokat az 1903-tól rendszeresen kiadott egyleti, majd múzeumi évi jelentésekben tettek közzé. A kutatások rendszeresebbé válásával több kiadványsorozatot is útjára bocsátottak.

39 A Közlemények Veszprémvármegye múltjából c. sorozatban (1923—1924) két monográfia jelent meg. Lukcsics Pál a somlóvásárhelyi apácák történetét írta meg Rhé Gyula régész a megye avar kori emlékanyagát dolgozta fel.

40 Tanulmánykötetek megjelenését, s a tervbe vett történeti folyóirat kiadását pénzügyi nehézségek akadályozták meg. Ujabb lendületet adott a kutatásoknak az 1930-ban létrejött Veszprémvármegyei Történelmi, Régészeti és Néprajzi Társulat, amely a kutatások összehangolását, évkönyv kiadását, a földrajzi nevek szisztematikus összegyűjtését, a megyemonográfia megíratását és kiadását tekintette fő feladatának.

41 Á Társulat 1933-ban Veszprémvármegye múltja címmel kiadványsorozatot indított, amely köteteivel útmutatást adott a helynévgyűjtéshez, lehetőséget teremtett falumonográfia (Jásd) megjelentetésére, a céhes emlékek, a balatoni gőzhajózás kezdetének bemutatására.

42 1934-ben a sorozat félbeszakadt. Megszűnése egybeesett a Pável Ágoston szerkesztette Vasi (1940-től Dunántúli) Szemle megindításával, amely új publikációs fórumot teremtett a régióban. A Dunántúli Szemle megyei szerkesztőbizottságát Nagy László múzeumigazgató (1936— 1949) vezette.

43 Tagjai a korszak reprezentáns helytörténészei: Brodszky Ferenc zenetörténész, Dömötör Sándor néprajztudós, Gutheil Jenő és Pongrátz József egyháztörténész, Faller Jenő mérnök, Vevér Emil vármegyei levéltáros.

44 A Dunántúli Szemle adta az ötletet egy új sorozat, a Veszprémvármegyei Füzetek indítására. A füzetsorozatban a Szemlében közölt tanulmányokat adták közre ismét, hogy azok szélesebb nyilvánossághoz is eljuthassanak. 1940—1942 között 8 fontos tanulmányt adott ki a vármegyei múzeum a megye 15—19. századi történetéből. Köztük a legjelentősebb Pákay Zsolt munkája a török kori dikális összeírásokról. A sorozat a hadigazdálkodás bevezetésével szűnt meg.

45 A vármegyei múzeum tevékenységén kívül jelentős civil kezdeményezésekről is beszámolhatunk. Az egyik a pápai Jókai Kör kulturális-tudományos nevelőmunkája.

46 A másik Dömötör Sándor néprajos nevéhez fűződik. Ö indította el a Képek Kenése múltjából és jelenéből c. füzetsorozatot. A község történetének,néprajzának feltárásával és bemutatásával kívánt példát mutatni arra, miként is lehet egy-egy településen a történeti tudatot erősíteni.

47 Hasonló kezdeményezés Zákonyi Ferenc siófoki jegyző működéséhez köthető, aki 1946—1948 között szerkesztette a Siójoki Füzetek c. sorozatot. Az 18