Levéltári Szemle, 43. (1993)

Levéltári Szemle, 43. (1993) 4. szám - Hudi József: A történetkutatás és történetírás Veszprém megyében, 1779–1949 / 13–25. o.

egyes füzetek Siófok és a balatoni fürdőkultúra történetének fejezeteit idézték fel.

48 Az első világháború utáni évtizedekben egyházi téren a legszínvonalasabb, legfigyelemreméltóbb kutatás a veszprémi római katolikus egyházmegyében folyt a kitűnően képzett Pfeiffer János szentszéki jegyző, majd kanonok irányításával. Pfeiffer János (1897—1983) Hornig bíboros jóvoltából a római Collegium Germanico-Hungaricumban és Innsbruckban végezte tanulmányait. Rótt Nándor püspök udvari papjává és püspöki levéltárossá nevezte ki. Levéltárosként „a modern hivatali és tudományos kutatás céljait szem előtt tartva" rendezte a püspöki levéltárat (1923—1930). Komoly szervezőmunkával számos történészt megnyert, s 1933-ban megindította A veszprémi egyházmegye múltjából című kiadványsorozatot, amelynek 1949-ig 13 kötete jelent meg az egyházmegye 16—19. századi történetéből. A szerkesztő és kiadó Pfeiffer megíratta több püspök (Acsády Ádám, Padányi Bíró Márton, Kurbély György) életrajzát, feldolgozta-feldolgoztatta az egyházmegye legkorábbi és 1845—46. évi egyházlátogatási jegyzőkönyveit, az Egyházi Értekezések és Tudósítások történetét, a plébániai könyvtárak 19. század eleji leltárait, a felsőörsi prépostság, a kaposvári plébánia és a tüskevári pálos kolostor történetét. Önálló kötet foglalkozott a zirci apátság 18. századi templomépítkezéseivel, valamint a veszprémi vár barokk kori építészettörténetével. Az egyes kötetek megírásában részt vállalt ismertebb egyháztörténészek közül Eberhardt Bélát, Hermann Egyedet, Horváth Konstantint, Meszlényi Antalt szükséges megemlíteni. Pfeiffernek a sorozatban két önálló kötete jelent meg: kiadta a veszprémi káptalan újkori statútumait, s feldolgozta az egyházmegye legrégibb egyházlátogatási jegyzőkönyveit. Lukcsics Pállal közösen írta meg a veszprémi vár 18. századi építéstörténetét, melyet ma is kézikönyvként használnak a várostervezésnél.

49 Pfeiffer levéltárosként számos teológiai doktori dolgozat elkészítéséhez adott segítséget. Szorgalmazta egy plébániatörténeti sorozat összeállítását is, nem eredménytelenül: 1933-tól nyomtatásban megjelent Anty Illés balatonfüredi, Kertész Kálmán ösküi, Kiss István zalaszentbalázsi, Jankovich Tihamér somogyszobi plébániatörténete.

50 A református egyházkerület területén a korszak reprezentáns kiadványai a pápai református főiskola négyszázéves jubileumához (1931) kötődtek. A főiskola történetét Lampérth Géza dolgozta fel, az emlékkönyvet Pongrácz József állította össze. Horváth Elek, Tóth Endre és mások elsősorban idegenforgalmi célokat is szolgáló várostörténetet írtak. A Kapossy Lucián szerkesztette század eleji (1905) városmonográfia kiegészítésére, vagy egy valóban korszerű monográfia megírására nem akadt vállalkozó. Pedig ekkor még a gazdag városi és uradalmi levéltár ezt lehetővé tette volna. A második világháborúban mindkettő súlyos károkat szenvedett.

51 Az evangélikus egyházkerület területén a legjelentősebb történetíró Payr Sándor volt az első világháborút követően is. Az Erzsébet Egyetem soproni hittudományi karának egyháztörténet tanára nemcsak a soproni egyházközség történetét adta ki, hanem számos tanulmányt is közreadott a dunántúli evangélikus egyházak történetéből. Megyei témájú írásai közül a pápai régi gyülekezetről, Szakonyi Józsefről és Edvi Illés Pálról szóló írásait kell megemlíteni. Az első világháború után az egyházkerület megbízásából hozzákezdett az egyházkerület történetének megírásához. A feldolgozást két kötetesre tervezte, ebből azonban csak a gyülekezetek virágkorát tárgyaló első kötet jelent meg 1924-ben. Hatására Görög Ernő a veszprémi evangélikus egyházmegye történetét tárta fel az egyházi és vármegyei levéltári források segítségével.

52 A megyében élő evangélikus lelkészek közül többen hozzákezdtek a gyüle19