Levéltári Szemle, 43. (1993)

Levéltári Szemle, 43. (1993) 4. szám - Müller Veronika–Réfi Oszkó Magdolna: "Szigorúan titkos": a Nagy Imre-per iratainak tematikus feldolgozása a Magyar Országos Levéltárban / 3–12. o.

ben kiegészítve a feltárás mélységét, részletességél;, minél sokoldalúbb használhatóságát előmozdító új kérdőpontokkal. Az adatlap öt fő csoportja közül a levéltári jelzetre vonatkozó adatok minden iratnál kitölthetők. Az irat meghatározására vonatkozó válaszok kilenc további alpontba sorolhatók be, melyek között az általában elfogadott iratképző neve, irattári jelzet, irat címe, címzettje, keltén kívül szerepel „Az irat minősítése" rovat ezen iratok nagy részének „szigorúan titkos" minősítésére utalva. Felvettük továbbá „Az iraton szereplő aláírások" rovatot, mert sok irattípusnál igen fontos információkat tartalmaznak az aláírások, illetve azok esetleges hiánya (pl. kihallgatási jegyzőkönyveknél, vádiratnál). A legfontosabb információkat, a történelmi eseményeket és tényeket „Az irat tartalmi ismertetőjegyei" rovat kitöltésével tárhatjuk fel, melyek közül „Az irat tárgya" alpont gyakorlatilag regesztakészítés. — Mivel nyilvánvaló volt, hogy az egész munka kardinális kérdése éppen a forrásfeltárás részletessége, és már a munka megkezdése előtt, de az anyag ismeretében az is nyilvánvaló volt, hogy bizonyos irattípusok esetében (pl. tárgyalási jegyzőkönyvek, vádiratok, tanácsvezető bíró jegyzetei, összefoglaló jelentések) a regeszta csak sommás, öszszefoglaló lehet, és éppen ezért nem tárhatja fel az iratban rejlő sokoldalú információt, lektorunk javaslatára úgy döntöttünk — és ennek megfelelően alakítottuk ki az adatfelvételi lap szerkezetét —, hogy a nagyobb terjedelmű, sokféle tárgykört, részkérdést magában foglaló iratok esetében az ilyen iratokat egyenként és általában bemutató adatfelvételi laphoz (főlap) további adatfelvételeknek kell csatlakozniuk (melléklapokon). É melléklapok a maguk résztartalmá'ban önállóan is megállnak, de a főlaphoz való kapcsolódásuk azonnal és egyértelműen megállapítható. — Hogy az irat tartalmi feltárása lehetőleg minél teljesebb legyen, az irat tartalmi ismertetőjegyeit tartalmazó pontban szerepeltetjük további alpontként az iratban tárgyalt (megjelölt) esemény időpontjának és helyének megjelölését. Ez azért lényeges, mert sok esetben az iratban leírt történések ideje és helye nem azonos az irat keltével, ugyanakkor nem egyszer fontosabb annál. Bizonyos irattípusok esetében (pl. eseménynaptár, kihallgatási jegyzőkönyvek stb.) viszont nem célszerű, illetve nem mindig lehet kitölteni ezt a rovatot. — A tartalmi ismérvek között a regesztán kívül a másik legtöbb információt adó pont „Az iratban előforduló (az ügyben szereplő) nevek". — Kiegészítettük még a harmadik pontot az iraton található ügyintézői, iratkezelési, egyéb megjegyzések rögzítésének helyet adó alponttal. Itt adunk helyt például Nagy Imrének a kihallgatások' egy része során a kihallgatási jegyzőkönyv aláírását megtagadó egyidejű észrevételeinek és a későbbi ügyintézői megjegyzéseknek is. — Az adatlap negyedik pontját az irat formai ismertetőjegyei alkotják, melyek között megjelöljük az irat anyagát, az írásfajtát, a pecsételés módját, az irat terjedelmét, az irat állapotát. — Végül a „Jegyzetek" rovat arra szolgál, hogy minden, az irattal kapcsolatos észrevételnek, az adatot felvevő véleményének, esetleges kérdéseknek, bizonytalanságoknak, amiknek később a feltáró munka elvégzését követően utána kell járni, helyet adjon. Az adatfelvételi lap elkészítését követően láttunk hozzá az irategyüttes darabszintű feltárásához. Mivel a munkát ketten végezzük, szükségtelen volt kitöltési útmutatót készíteni, de az egységes kitöltés érdekében bizonyos alapelvekben meg kellett egyeznünk. Így a rövidítésekben, továbbá abban, hogy az adatlap első (eredeti) kitöltése során az iratképző nevét, címét, címzettjét úgy vesszük fel, ahogy az iratban megtalálható. Abban az esetben, 'ha az irat meghatározására jellemző adatok egy része az iratból hiányzik, de mi ismerjük azt, szögletes zárójellel jelezzük, hogy a kérdésre a választ mi adjuk meg az iratban található információk alapján. Vonatkozik ez az iratképző szervre vagy személyre, mert erre a kérdésre minden esetben választ kell adni, illetve ha biG