Levéltári Szemle, 43. (1993)

Levéltári Szemle, 43. (1993) 3. szám - KILÁTÓ - Gombos János: A Slovenská archivistika 1986 és 1990 közötti évfolyamai / 65–70. o.

tőlegesen a Modor—Smolenice—Nagyszombat háromszögben terült el. A vörös­kői uradalmat a mai szlovákiai részre építve vásárolták meg és fejlesztették a Fuggerék. 1588-ra azonban kénytelenek voltak Pálffy Miklósnak eladni. Az ura­dalom igazgatása a többi magyarországihoz képest összetettebb, következete­sebb és fejlettebb volt. A szerző részletesen vizsgálja az uradalom igazgatása so­rán keletkezett egyes iratfajták történeti értékét, keletkezésük körülményeit. Folytatva a szlovák levéltárügy 1945 utáni történetét, a folyóirat 1989. évi második számában jelent meg Ján Pivoluska: A szlovák levéltári igazgatóság és az állami levéltárak első évei Szlovákiában című tanulmánya. A szerző az egységes levéltári szervezet kiépülésének időszakát tárgyalja. A Szlovák Tudo­mányos Akadémia Belügyi Hivatala, valamint az állami levéltárak kezdeti te­vékenységének és az egységes levéltári hálózat létrejöttének összetettségét, el­lentmondásosságát hangsúlyozza az a tény, hogy általuk nyert megoldást a szlo­vák levéltárügy számos kérdése, így például a szervezet, a szervezés, a tartalom és a módszertan köréből. Fontos szerepet játszott a szlovák levéltári rendszer átalakításában a Szlovák Levéltári Igazgatóság Belügyi Hivatala. Elvi irányító tevékenységétől, jogi kompetenciájától, tevékenységétől függött az átmeneti idő­szakban a szlovák levéltárügy fejlődése és sok újonnan felmerülő probléma és feladat megoldása. Az 1955—1957 közötti évek a szlovákiai levéltárak egységes szervezetbe való tömörítésének évei voltak. Ekkor épült ki az állami levéltárak hálózata és fejeződött be azok szervezetének és személyzetének felépítése. A Szlovák Levéltári Igazgatóság Belügyi Hivatala elsősorban az állami levéltá­rak alapvető szervezési-technikai, helyiség- és szakember problémáinak megol­dására koncentrált. Az állami levéltárak létrehozásukat követően alapvető vál­tozásokon mentek keresztül. Fokozatosan javultak az elhelyezési, anyagi, tech­nikai és személyi feltételek. Teljesen új intézmények születtek: a Szlovák Ál­lami Központi Levéltár, a pozsonyi és a biccsei állami levéltárak. Az állami le­véltárák figyelemre méltó munkát végezték a vidéken fellelhető történeti ér­tékű iratanyag megmentése, megőrzése terén. Rövid időn belül elkészültek a fondnyilvántartások is. Jelentős mennyiségű irategyüttest rendeztek és tettek hozzáférhetővé, amellyel megnőtt a levéltárban őrzött és ilymódon kutathatóvá tett iratok mennyisége. A folyóiratnak ugyanebben a számában olvashatjuk Ladislav Vrtel tanul­mányát A szlovák nemzeti szimbólumról címmel. A szerző megkísérli történeti és címertani áttekintésében levezetni a kettőskereszt-szimbólum útját a Bizánci császárságtól az Árpád-házi királyok érmein keresztül az első csehszlovák állam címerében felbukkanó szlovák szimbólumig. Áttekintésében szó van a kettős ke­resztnek, mint szlovák nemzeti szimbólumnak a történetéről, amely még I. Emá­nuel bizánci császár pénzérméihez nyúlik vissza. A szerző szerint sem a sávos, oroszlános címerpajzs, sem a fel-felbukkanó kettős kereszt az Árpád-házi kirá­lyok címerében, illetve pénzeikben nem tartozott a nemzetség örökletes címer­jegyeihez, hanem inkább az uralmuk alá hajtott országrészek címereinek tekint­hetők. Így a kettős kereszt (a későbbiek során társulva a hármas hegycsúccsal) Felső-Magyarország, a mai Szlovákia címerének tekinthető. Ez a „jelentés" a török hódítás nyomán három részre szakadt országban megerősítést nyert. Magyarország XVI. század végi XVII. század eleji történetének fontos do­kumentumairól is szól Jozef Kocis: Czobor Erzsébet levelezése (1592—1626) c. ta­nulmányában a folyóirat 1990. évi 1. számában. Czobor Erzsébet Thurzó György nádor feleségéként a kor egyik fontos személyisége volt. Thurzó György özve­gyeként óriási birtok felett rendelkezett, kormányozta azt. Árva megyei föld­birtokosként a főispáni hivatalt is betöltötte. Történelmi személyiségről lévén szó, nemcsak a levelek számát — 1404 levélről lévén szó —, hanem azok tartal­68

Next

/
Oldalképek
Tartalom