Levéltári Szemle, 43. (1993)

Levéltári Szemle, 43. (1993) 1. szám - Cseh Zita: A Magyar Értelmiség Forradalmi Bizottsága és a Magyar Demokratikus Függetlenségi Mozgalom tevékenysége az 1956-os forradalomban / 14–25. o.

követségre az alábbi válasz jutott el: az MSZMP-nek nincs népszerűsége, s inkább egy, az összes demokratikus erőt összefogó tömegszervezetre lenne szükség, nem pedig pártra. Az összejövetelen konkrét cselekvési program is szóba került. Erről a következőképp vallott Ádám: „A kibontakozást nagyjában a Nagy Imre csoportnak a kormányba való visszatérésében láttuk ... Említés történt arról, hogy egy jelentős értelmiségi szervezet alakult meg, vagy van megalakulóban, amely a kibontakozás elősegítésében közvetítőként léphet fel. Ezzel kapcsolatban vetődött aztán fel, ennek az értelmiségi szervezetnek befolyásolása olyan értelemben, hogy a Nagy Imre féle kibontakozásnak legyen a szószólója. E célt szolgálta (ti. a befolyásolást — Cs. Z.), hogy a jelenlevők egy illegális csoporttá alakulnak át."

23 A célkitűzés tulajdonképpen az volt, hogy a legálisan működő értelmiségi szervezet — amelyet ők, az illegálisok befolyásolnak — közvetítsen Nagy Imre és Kádár János között. Az illegális szervezet nevére két elképzelés született: a Magyar Szocialisták Szövetsége, valamint a Magyar Demokratikus Függetlenségi Mozgalom. A szervezkedés elnevezése végül is az utóbbi lett. Az összejövetelen felmerült egy politikai platform megfogalmazásának a szükségessége is, amelynek alapja a Magyar Értelmiség Forradalmi Bizottsága október 28-ai felhívása lett volna, figyelembe véve a közben végbement politikai változásokat. Ez azonban csak elképzelés maradt, mert konkrét politikai programmal a szervezkedés sem ekkor, sem a későbbiekben nem rendelkezett. Megállapodás született viszont abban, hogy a mozgalom orgánumaként létrehoznak egy illegális újságot, amelyet „Október Huszonharmadikának" neveztek el. A lap szerkesztését Gimes Miklós vállalta; míg terjesztését Bohó Róbert és Pozsár István. Cikkek írására a jelenlevő másik újságíró, Fekete Sándor is ígéretett tett. Később a lap szerkesztésébe Gimes Kende Pétert és Lénárd Gábort is bevonta. Felvetődött még egy rádió adó-vevő készülék szerzése és működtetése is, de ezt az ötletet mint megvalósíthatatlant elvetették. A szervezkedés kibővítésére, további közreműködők bevonására Ádám György kapott megbízást. Nagy Balázsnak a Petőfi Körrel kellett volna a kapcsolatot felvennie, amelyet azonban emigrálása miatt nem tudott teljesíteni. Herpai Sándor semmilyen feladatot nem kapott. Ezenkívül hasonló jellegű összejövetelt a Magyar Demokratikus Függetlenségi Mozgalom nem tartott. A jelenlevők közül Ádám, Gimes, Bohó és Pozsár találkozott még néhányszor az aktuális kül- és belpolitikai események megbeszélése céljából, valamint az újságkészítéssel kapcsolatban. A november 13-ai összejövetel célkitűzéseiből lényegében csak az „Október Huszonharmadika" című újság kiadása valósult meg. Az első szám november 19-én jelent meg pár száz példányban, stenciles sokszorosítással. Gimes elmondása szerint a lap fejlécére kerülve kapta meg a szervezkedés végső elnevezését, a Magyar Demokratikus Függetlenségi Mozgalmat.

24 (Ezt az elnevezést egyébként Gimes Miklós és Magos Gábor találta ki november 4-e éjszakáján; amikor tiltakozó röpcédulajukhoz fedőnevet kerestek.) A vezércikket Gimes Miklós írta. Mondanivalójának lényege: a nemzeti ellenállást — sztrájkot, a 'kormány bojkottálását — mindaddig folytatni kell, ameddig a szovjet csapatok el nem hagyják az ország területét, s ameddig a szovjet hatóságok el nem kezdenek tárgyalni Magyarország törvényes kormányfőjével, Nagy Imrével. Az újságban megjelent „A magyar újjászületés tízparancsolata!" nem tekinthető a Magyar Demokratikus Függetlenségi Mozgalom programjának. Mint ismeretes, programot nem fogalmaztak meg sem november 13-án, sem később. 21