Levéltári Szemle, 43. (1993)

Levéltári Szemle, 43. (1993) 1. szám - Cseh Zita: A Magyar Értelmiség Forradalmi Bizottsága és a Magyar Demokratikus Függetlenségi Mozgalom tevékenysége az 1956-os forradalomban / 14–25. o.

A „tízparancsolatot" Gimes Miklós november 10-e körül készítette, s barátaival röplapként terjesztette a fővárosban. A „tízparancsolat" megállapította, hogy Magyarország törvényes kormányának a Nagy Imre-kormányt tekinti a nép, s „sztrájkkal, bojkottal, az ellenállás minden formájának felhasználásával megmutatja, hogy Kádár Jánost és hazaáruló társait kormánynak el nem ismeri, s hogy a szovjet megszállásba soha bele nem nyugszik".

25 Lényeges eleme a felhívásnak, hogy — az ún. demokratikus pártok működésének követelésével — a többpártrendszer mellett foglalt állást. Ugyanakkor kijelentette:,, Bármilyen ellenforradalmi kísérletet — akár a fasisztáktól, akár a sztálinistáktól indul ki — a legkeményebben le kell verni!"

26 A lap megjelenését követően nézeteltérés támadt a szervezkedés tagjai között annak hangvétele és részben tartalma miatt is. Nemtetszésének leginkább Bohó Róbert és Pozsár István adott hangot. Véleményük szerint ez az első szám nem a november 13-ai megbeszélés szellemében készült. A második szám megjelenése után mindketten megszakították kapcsolatukat az újsággal. A további számok közül a december 6-i 7. szám érdemel említést, amely kísérletet tett a Magyar Demokratikus Függetlenségi Mozgalom programjának megfogalmazására. „Sokan kérdik, hogy mi a Magyar Demokratikus Függetlenségi Mozgalom programja. Vagy még egyszerűbben: mi a teendő a mai helyzetben? A mozgalom részletes programjának kidolgozása most folyik. Legfontosabb elveit és politikai céljait a következőkben lehet összefoglalni. 1. Magyarország teljes és feltétlen függetlenségének és szuverenitásának kivívása. (...) 2. Az egypárturalom helyreállításának megakadályozása ... Az alapvető politikai és emberi szabadságjogok (...) teljes biztosítása. 3. A földosztást, továbbá a nagyüzemek, a bányák ... államosítását szentnek és sérthetetlennek tekintjük. De teret kell engedni, a közérdek ésszerű korlátai közé szorítva, a magántulajdonnak és a magánkezdeményezésnek is, nemcsak a mezőgazdaságban, hanem az iparban és a kereskedelemben is. A magántulajdon, a szabad verseny és a tervgazdálkodás egységes kombinációját kell megteremteni. Részletes programunk tartalmazni fogja a három fő pont alapos kifejtését és megjelöli a megvalósításhoz vezető utakat."

27 Az újság első négy számát Gimes Miklós szerkesztette, majd letartóztatása után Kende Péter folytatta a lap megjelentetését december közepéig, emigrálásáig. Ismereteim szerint 8 rendes és 2 különszám készült el a lapból. Mint volt róla szó, a november 13-ai összejövetel résztvevői megállapodtak abban, hogy Ádám György megpróbál további közreműködőket bevonni a szervezkedésbe, s hogy fő célkitűzésnek a legális értelmiségi szervezet befolyásolását tekintik a Nagy Imre-vonal érvényesítése érdekében. Az illegális csoport taglétszámának bővítése céljából Ádám György egyedül Kardos Lászlót próbálta beszervezni, amelyet azonban ő elhárított. A Magyar Demokratikus Függetlenségi Mozgalomnak az a célja, hogy a legális értelmiségi szervezettel kapcsolatba kerüljön, figyelemre méltó okok miatt hiúsult meg. A célba vett szervezet nem volt más, mint a Markos György által szélesebb alapon újjászervezni kívánt Magyar Értelmiség Forradalmi Bizottsága. Markos november közepe táján az új szervezet programtervezetéül elkészített egy 4 oldalas — sűrűn gépelt — kiadványt, amelyet aztán nevesebb értelmiségi személyekhez, fontosabb szervezetekhez eljuttatott. „A kibontakozás útja" címet viselte, s a Magyar Értelmiség Forradalmi Bizottsága javaslataként volt 22