Levéltári Szemle, 43. (1993)

Levéltári Szemle, 43. (1993) 1. szám - Cseh Zita: A Magyar Értelmiség Forradalmi Bizottsága és a Magyar Demokratikus Függetlenségi Mozgalom tevékenysége az 1956-os forradalomban / 14–25. o.

tálba léptetett új kormány és a mögötte álló Magyar Szocialista Munkáspárt tevékenysége alkotta. A továbbiakra nézve jelentősnek mondható találkozó jött létre november 9-én Fekete Sándor újságíró lakásán, ahol rajta kívül jelen volt: Gimes Miklós újságíró, Litván György történész, Hegedűs B. András, a Petőfi Kör vezetőségi tagja, valamint egy véletlenül közéjük került pártpropagandista. Valószínűleg itt fogalmazódott meg először egy illegális mozgalom létrehozásának a szükségessége.

20 Ezekben a napokban Ádám Györgyöt fiatal munkatársa, Bohó Róbert azzal a kéréssel kereste meg, hogy Pozsár Istvánnal (az Egyetemi Forradalmi Diákbizottság vezetőjével) szeretnének tőle tanácsot kérni aktuális politikai kérdésekben. A találkozó Bohó Róbert lakásán jött létre; „A hármasban folyt beszélgetés, közben Ádám György kifejtette véleményét az októberi eseményekről, amely szerint alapjában véve nem volt ellenforradalmi jellegű. Elismerte, hogy volt ugyan ellenforradalmi tendencia is, de azt le lehetett volna küzdeni... Tekintettel arra, hogy Ádám György is bizonytalan volt az akkori helyzet kellő értékelésében, ezért abban állapodtunk meg, hogy ki-ki a maga munkahelyén szétnéz, és érdeklődik az emberek véleménye iránt a lezajlott eseményeket illetően."

21 A Magyar Demokratikus Függetlenségi Mozgalom megalakulását eredményező november 13-ai összejövetel előzményét egy, a jugoszláviai követségről Nagy Imréék által kijuttatott üzenet képezte. Az üzenetet Tánczos Gábor egy követségi alkalmazott útján a „petőfikörös" Nagy Balázshoz küldte ki. Nagy Balázs Bohó Róberttel vette fel a kapcsolatot, míg Bohó Ádám Györgyöt és Pozsár Istvánt értesítette Nagy Imréék leveléről. Ádám György az üzenet megbeszélésének időpontjául november 13-át jelölte meg. Ádám a megbeszélésre még Herpai Sándort — a Magyar Értelmiség Forradalmi Bizottságának a nemzetőrség szervezésével megbízott volt munkatársát — hívta meg. Herpai az összejövetelre a Műszaki Egyetem Hess András téri kollégiumából Gimes Miklós és Fekete Sándor társaságában érkezett meg. Így november 13-án Bohó Róbert lakásán a következők gyűltek össze: Ádám György, Bohó Róbert, Fekete Sándor, Gimes Miklós, Herpai Sándor, Nagy Balázs és Pozsár István. Á megbeszélés — melyet a jelenlevők közt legidősebb, Ádám Görgy vezetett — a Nagy Imrééktől érkezett üzenet megtárgyalásával kezdődött. A levél kérdéseket tartalmazott, amelyeket Nagy Imre, Losonczy Géza, Donáth Ferenc, Szántó Zoltán és Lukács György fogalmazott meg. Ezek a következők voltak: „1. Milyen az MSZMP tömegbefolyása? 2. Széles átfogó demokratikus szervezetre van-e szükség? Ha igen, ez milyen legyen, s milyen viszonya legyen a párthoz?"

22 A felvetett problémák kapcsán Ádám újra hangot adott annak a véleményének, hogy bár az októberi események alatt voltak ellenforradalmi tendenciák, nem azok voltak a jellemzőek, s az atrocitásokat saját erőből ellensúlyozni lehetett volna. A hatalomra került kormány külső erővel oldotta meg a belső politikai problémákat, s ezzel lejáratta magát a közvélemény előtt. Ez — többek között — azt a súlyos következményt vonta maga után, hogy az MSZMP népszerűtlen kommunista párttá vált. Az MSZMP-vel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy nem szabad a pártba belépni, mert a szovjet csapatok kivonulása után szüksége lesz az országnak hiteles, magukat nem kompromittált kommunistákra, hogy a jobbratolódást megakadályozzák. Ezt megalapozandó: már most ki kell építeni egy széles körű szocialista-kommunista bázist a tömegek bizalmát élvező személyekből. Az elhangzottakat összegezve — szintén Nagy Balázs közvetítésével — a 20