Levéltári Szemle, 43. (1993)
Levéltári Szemle, 43. (1993) 2. szám - KILÁTÓ - Rumschöttel, Hermann: Levéltárépítés ma – tapasztalatok, irányzatok, perspektívák / 66–79. o.
tás paramétereit, a mennyiségi, statisztikai bizonyítékok alapján kidolgozott keretprogramot. Az is fontos továbbá, hogy utaljunk a már bevált megoldásokra. Alapvetően a levéltárosnak nyitottnak kell maradnia az építészek gondölatgazdagsága, az építészeti újítások, a technikai haladás előtt. E nyitottságnak a levéltár perspektívájában is hatnia kell. Ezalatt azt értjük, hogy levéltári épület tervezésekor — és ez éppúgy érvényes az új építésekre, átépítésekre és szanálásokra, mint az eddig levéltári célokra nem használt épületek adaptálására — szem előtt kell tartani a levéltár jövőbeni feladatait, mert az új építések során ezeket kell megoldani. Egy levéltár építészeti tervezése tulajdonképpen levéltártudományi alkotóelemekből álló folyamat. 34 A levéltáros számára gyakorlatilag követelmény az, hogy minden építészeti és építési javaslatot, valamint minden tervezési és kivitelezési dokumentációt intenzíven és folyamatosan saját szakmai kritériumai alapján vizsgáljon. Ez nem kíméli meg attól, hogy minden egyes releváns technikai részletet szakmai szempontból át ne gondoljon. A társfelelős levéltárosok számára a levéltárépítés éppen ezért időt rabló és munkaigényes megterhelés, ami gyakran hónapokon át tartó eltávolodást jelent a tulajdonképpeni levéltári feladatoktól. De a teendők átruházása nem lehetséges, minden hanyagság veszélyezteti a terv sikeres befejezését, csökkenti a levéltáros jelentőségét az említett viszonylatrendszerben, és hosszú távon kellemetlen következményei lehetnek. c) A levéltári törvények pozitív hatása A harmadik pozitív keretfeltételnek tekinthető a szövetségi és tartományi levéltári törvényhozás, amely a községek növekvő mértékű levéltári szabályozásával egészül ki. 35 ' Ezek a jogi szabályozások megerősítették a közlevéltárak helyzetét, és feladatrendszerüknek biztos jogi alapot szolgáltattak. A levéltárak feladatrendszere — mint ahogy ezekben a törvényekben megfogalmazódott — nemcsak a levéltári anyag gyűjtését, megőrzését és az igazgatás, valamint a kutatás céljaira történő előkészítését foglalja magában, hanem rendszerint kifejezetten kimondják a források használhatóvá tételének és értékelésének kötelezettségét. Az archiválás összfeladatainak megoldásához adottnak kell lenniök a személyi, elhelyezési és technikai feltételeknek. 36 Ezeket mindenekelőtt akkor vizsgáljuk, ha az a kérdés merül fel, vajon egy állami közlevéltári intézmény megfelel-e a követelményeknek. 37 A levéltári törvények köteleznek bennünket arra, hogy a levéltári, szakmai, építészeti követelményeket nyomatékosan képviseljük és adjuk elő, mert a törvényihozói döntésnek építészeti, ill. elhelyezési következményei is vannak. 2. A MODERN LEVÉLTÁRÉPÍTÉS KONCEPCIONÁLIS ELEMEI Ha a Német Szövetségi Köztársaságban az utóbbi időben alkalmazott levéltárépítési eljárásokat a tervezési felfogásók hasonlósága és a kivitelezés egységessége szempontjából vizsgáljuk, egy sor olyan koncepcionális elemre bukkanunk, amelyek egymással szoros kapcsolatban állnak. a) A funkcionalitás A funkcionalitás iránti követelménynek, ami már a XIX. századbeli levéltári célépületeknél is szerepet játszott, 38 kiváltképp két aspektusa van. Első(i9
